Infostart.hu
eur:
364.24
usd:
330.89
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

A magyaroknak is részt kell venniük a tudomány alakításában

A Magyar Tudományos Akadémia elnöke szerint a tudomány versenyében a legfőbb erő az alkotó tudós elkötelezettsége, kíváncsisága, tudni akarása. Az MTA 186. közgyűlésének hétfői megnyitója után Lovász László az InfoRádiónak azt mondta: Magyarországnak be kell kapcsolódnia, majd befolyásolnia kell a nemzetközi tudománypolitikát.

Az Akadémia elnöke szerint tudomásul kell venni, hogy a tudomány is fontos része a versenyszférának. Úgy is, mint eszköz a hatékony gazdaság létrehozásához, működtetéséhez, fenntartásához és fejlesztéséhez. Lovász László megnyitó beszédében úgy fogalmazott: néhány évtizede divat a globalizálódó világról beszélni, pedig a világ sok száz év óta globális világként működik, csak egyes nemzetek zárkóztak be időnként a maguk alkotta, vagy rájuk erőltetett korlátok közé.

"Magyarország is be volt zárkózva a szocialista időben. Most egyre inkább részei vagyunk a nemzetközi tudományos életnek" - fogalmazott Lovász László. Hozzátette: mivel pedig részei vagyunk, nemcsak pályáznunk kell, és ebből támogatást szerezni, hanem ennek a kialakításában is részt kell vennünk, vagyis a nemzetközi tudománypolitikába is be kell kapcsolódnunk. Az MTA elnöke hangsúlyozta: ebben tudományos szempontból Magyarország a kelet-európai országok közül a legsikeresebb. "A magyarok leginkább a matematika, az agykutatás, a közgazdaságtan és a fizika területén alkotnak kiemelkedőt" - mondta Lovász László.

Az MTA elnöke elmondta azt is, hogy a tudomány egyre közvetlenebb szerepet kap az élet szinte minden területén: a technikai fejlődésben, a társadalmi folyamatok megismerésében, a gyógyításban. Sikernek tartja, hogy az európai kutatás-fejlesztési programokra szánt uniós források közül vannak olyan területek, amelyekre Magyarország több pénzhez jutott, mint a többi közép-európai állam együttvéve.

"A legfontosabb lépésnek a lendület pályázatokat tartom" - mondta az MTA elnöke. Kifejtette: ezek olyan megpályázható kutatási források, amelyet elsősorban külföldről hazatérő, ott már magának hírnevet szerzett fiatalok nyerhetnek, és amelyből itthon kutatócsoportot létesíthetnek. "A pályázaton olyanok is indulhatnak, akik Magyarországon maradtak. A nyertesek közel fele külföldről hazatérő, míg a többiek itthon élő kutatók" - közölte az MTA elnöke.

Lovász László hétfő délelőtt az akadémia 2014-es tevékenységéről, költségvetéséről számolt be, Török Ádám főtitkár pedig az MTA kutatóhelyeinek tavalyi tevékenységét összegezte.

Hétfőn kezdődtek, és egészen május végéig tartanak az MTA tudományos osztályainak nyilvános tanácskozásai is, amelyek közül több kapcsolódik a fény nemzetközi évéhez. Emellett tudományos ülést tartanak a plágium kérdéséről is.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×