Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden hat magyar fogvatartott ügyében mondta ki, hogy sérti a megalázó vagy embertelen bánásmód tilalmát, hogy az elítélteket túlzsúfolt cellákban tartják fogva. Ezért a magyar államnak 25 millió 700 ezer forint kártérítést kell fizetnie, ha az ítélet jogerőre emelkedik.

A problémát intézetek bővítésével, új börtönök építésével és alternatív végrehajtási módszer alkalmazásával oldják meg. Az európai ajánlásoknak megfelelő elhelyezést csak 2019-től lehet biztosítani - mondta az InfoRádiónak a Büntetés Végrehajtás Országos Parancsnokságának főosztályvezetője.

Pallo József ezredes kifejtette: az ítélet azt jelenti, hogy most már hivatalos formában is azzal szembesül a szervezet, hogy az elvárásrendszert, amelyet az Európai Unió támaszt, a magyar Büntetés Végrehajtás nem tudja leképezni. "Kiemelt feladatnak tekintjük a túlzsúfoltság elleni küzdelmet, ennek több útja is van." A főosztályvezető példaként említette, hogy olyan fajta büntetéseket kell beemelni a jogrendbe, amelyek ún. alternatív büntetésekként jelennek meg.

Pallo József szerint a másik irány a börtönök építése vagy a már meglévő férőhelyek átstrukturálása. Az ezredes közölte: határozott kormányzati célkitűzés, hogy a börtönépítésekkel, illetve a férőhelyek bővítésével 2019-re a túlzsúfoltságból eredő problémákat felszámolják.

Nemcsak Magyarországon okoz gondot a börtönök túlzsúfoltsága. Olaszországban, Cipruson, Belgiumban és Görögországban is több rabot tartanak fogva, mint amennyi férőhely van. Svájcban, Ausztriában és Franciaországban is túlterheltek a börtönök. Az Európai Tanács évkönyve szerint Brüsszelben sok rab csak a földön, matracokon tud aludni.

A világ legzsúfoltabb börtöne Athénban van. A 840 főre tervezett intézetben több mint 2300 rabot tartanak fogva. Hasonló a helyzet Zágrábban is, ahol 225 százalékos a kihasználtság.