Az államtitkárság csütörtökön az MTI-hez eljuttatott közleményében kiemelte: amikor a kormány az akadémiai és gazdasági-stratégiai döntési kompetenciák szétválasztása mellett döntött a felsőoktatási intézményeknél, az ÁSZ által feltárt problémák egy része már ismert volt, hiszen évek óta zajlik az egyetemek és főiskolák átvilágítása. Az ezen vizsgálatok során feltárt hiányosságok és problémák indokolták a kancellári pozíció kialakítását.

Ezzel a lépéssel a jövőben rektorok és a szenátus kompetenciája elsősorban az akadémiai és tudományos ügyekre vonatkozó, stratégiai szintű döntések meghozatalára terjed ki, miközben az intézmény gazdálkodásával és napi működtetésével kapcsolatos jogkörök a kancellár hatáskörébe tartoznak - fejtették ki.

A kancellári rendszer bevezetésével emellett megvalósult a kormány azon szándéka is, hogy a fenntartó - vagyis a társadalom - érdekei megjelenjenek az intézmények irányításában.

A kancellárok hivatalba lépése óta eltelt három hónap alatt máris látszanak az új intézményirányítási rendszer eredményei, az intézmények gazdaságosabban és hatékonyabban működnek.

Mindemellett vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a vezetés megfelelő szakmai hozzáállása, a motiváció és a tudás jól működő rendszert eredményezett, és a vizsgálatok nem tártak fel gazdálkodással kapcsolatos hiányosságokat - közölték.

Domokos László, az ÁSZ elnöke keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: komoly hiányosságokat, "a korrupció esélyét növelő jelenségeket" állapított meg felsőoktatási intézményeknél az Állami Számvevőszék (ÁSZ) a 2009-13-as időszakra vonatkozó ellenőrzés során. Kifejtette, hogy az összesen ellenőrzött harminc intézmény mintegy felénél valamilyen hatósági eljárás van folyamatban az ÁSZ jelzése alapján. Tíz intézménynél több eset is előfordult. Közbeszerzési eljárásban nyolc ügy merült fel, és hét felsőoktatási intézmény érintett - sorolta.