Az Országgyűlés 148 igen szavazattal, ellenvoks nélkül, 4 tartózkodás mellett hagyta jóvá Trócsányi László igazságügyi miniszter előterjesztését. A módosítás vitája során a tárca parlamenti államtitkára, Répássy Róbert az elszámolás zökkenőmentességével indokolta az javaslatot.

"Elsődleges célja, hogy kiegészítse a 2014-edik évi XL. törvénynek, közismert nevén elszámolási törvénynek közérdekű keresettel indított perekre vonatkozó szabályait. A törvényjavaslat továbbá pontosítja a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseivel összefüggő, valamint egyéb magánjogi tárgyú törvények rendelkezéseit azok alkalmazásának megkönnyítése érdekében a jogalkalmazói visszajelzések alapján."

A jogegységi törvény ugyanis a korábbiakkal ellentétben a 2010. november 26-át követően közzétett vagy módosított hitelszerződések esetében nem vélelmez tisztességtelenséget, e dokumentumokat a Magyar Nemzeti Bank vizsgálhatja és a most elfogadott módosítás által pontosított keretek között közérdekű keresettel, indíthat pert az esetleges tisztességtelenség megállapítására, ha visszaélést talál.

Mindemellett a pénztartozásoknál a kamatfeltételek változása esetén előfordulhat, hogy a kikötött vagy alkalmazott referencia-kamatláb 0 százalékossá vagy negatív előjelűvé válik. A jogszabály a Ptk. hatálybalépésekor fennálló jogviszonyból eredő pénztartozások tekintetében a kamatozás negatív előjelűvé válása esetén legalább 0.01 százalékos kamatot tekint kikötöttnek, illetve irányadónak.

A betétszerződések esetében a pénzügyi intézmények negatív előjelű kamatot is kiköthetnek, illetve érvényesíthetnek, de kizárólag abban az esetben, ha a betétes nem természetes személy. Ezt azzal indokolta a beterjesztő, hogy fontos társadalmi, gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a hazai pénzügyi rendszer igazodjon a nemzetközi pénzügyi intézmények gyakorlatához, és a pénzügyi intézmények ne szenvedjenek hátrányt más országok hasonló intézményeihez képest.