Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Balog: eljött az ideje a védőnői szolgálat megbecsülésének

Eljött a védőnői szolgálat megbecsülésének az ideje, és erről kormánydöntés is született - jelentette ki az emberi erőforrások minisztere pénteken Budapesten, a 100 éves a Védőnői Szolgálat című konferencián.

Balog Zoltán elmondta: az egészségügyi alapellátást úgy gondolják át, hogy abban világosan legyen kijelölve a védőnői szolgálat "rangja és helye".

Az egészségügyi alapellátásnak két igazán erős pillére van: az egyik a háziorvosi, a másik a védőnői rendszer - közölte a miniszter.

Balog Zoltán szólt arról, hogy a háziorvosi rendszerben már elindult egy komoly támogatás, 2015. január elsejétől minden háziorvos szolgálat több mint százezer forint plusszal rendelkezik.

Hangsúlyozta: a védőnők a családok legfontosabb szövetségesei.

Tarlós István főpolgármester köszöntő beszédén elmondta, hogy az 1915. június 13-án létrejött Országos Stefánia Szövetség célul tűzte ki a csecsemőhalandóság csökkentését, a születésszám növelését, ezáltal a népesség számbeli erősítését, valamint tudatlanság és a babona elleni küzdelmet. A védőnői képzés 1915 novemberében indult el.

A védőnői munka központi feladata a kezdetektől a prevencióban való aktív részvétel. A második világháború után átalakult a rendszer, létrejött a védőnői szolgálat, amely ma is állami keretek között működik.

A védőnő képzés 1975-ben főiskolai rangra emelkedett, és mostanában alakul át egyetemi szintű képzésé - mondta el Tarlós István.

A védőnői szolgálat jelentőségét kiemelve azt mondta, ma már arról beszélhetünk, hogy a világon elvétve van csak fejlettebb ellátó rendszer a magyarnál. Joggal lehetünk büszkék arra is, hogy 2014-ben a magyar védőnői szolgálat nemzeti érték címet kapott - jegyezte meg.

Tarlós István megjegyezte azt is, hogy a kormány döntése értelmében a magyar védőnői hálózat megújítására 700 millió forintos uniós támogatást biztosítanak.

Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár arról beszélt, hogy az alapellátás, így a védőnői szolgálat is kiemelt figyelmet kap ebben a ciklusban.

A védőoltások kapcsán arról beszélt, hogy a területen fontos szerepük van a védőnőknek, ugyanis egyre többször jelenik meg a fiatal szülőknél az oltásellenesség. Úgy fogalmazott: "nehogy egy évtized múlva Magyarországon is kitörjenek járványok a butaság és a rövidlátás miatt".

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×