Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

A Nagyerdei Stadion a világ negyedik legjobbja lett

A szakmai zsűri szavazásán a debreceni Nagyerdei Stadion a negyedik helyen végzett a 2014-ben átadott futballarénák különversenyében.

A voksolást szervező honlap (www.stadiumdb.com) beszámolója alapján a zsűriben olyan nemzetközileg elismert és tapasztalt építészek ültek, akik nem vettek részt egyik pályázó munkálataiban sem. A pontozásnál négy kategóriát, a vizuális hatást, a környezetet, valamint az innovációt és az ár-érték arányt vették figyelembe. Mindezek alapján az Egyesült Arab Emírségekben található Hazza Bin Zayed Stadion végzett az első helyen, a második a brazíliai világbajnokságra épült manausi stadion lett, a harmadik pedig a Szingapúri Nemzeti Stadion, megelőzve a Nagyerdei Stadiont.

A versenyben 32 tavaly átadott létesítmény, köztük a Ferencváros otthonául szolgáló Groupama Aréna is szerepelt, a budapesti létesítmény a zsűri szavazásán nem került be a legjobb tíz közé.

A szakmai voksolás mellett a szurkolók is véleményt formálhattak, 96 772 drukker adta le szavazatát, náluk a brazil Allianz Parque lett az első a bilbaói San Mamés Barria és a moszkvai Otkrityije Arena előtt.

A szurkolók szavazásán a Groupama Aréna a 14., a Nagyerdei Stadion pedig a 17. lett.

Címlapról ajánljuk
„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

„Megindult egy folyamat” – Így csökken már a kórházban rekedt csecsemők száma

Új országos önkéntesprogram segítheti a kórházban rekedt csecsemők és kisgyermekek gondozását. A most elkészített szakmai útmutató lehetővé teszi, hogy megfelelően felkészített emberek is részt vegyenek a gyermekek érzelmi és szociális támogatásában. Pehr Erika, a gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkárság tanácsadója beszélt a részletekről az InfoRádióban.

Szabó József: az új fásítási és zöldítési program egyfajta ökológiai fordulatot jelez

A miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy 18,2 milliárd forintot országfásításra, 39,6 milliárd forintot pedig települészöldítésre fordítanak. Szabó József fenntarthatósági szakmérnök, a Főkert korábbi vezérigazgatója üdvözölte az irányt, de a vállalást nem tartja nagyságrendi fordulatnak. A faültetés pedig csak az első lépés, a legjelentősebb feladat utána következik.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

Súlyos helyzet alakult ki az egyik híres magyar borvidéken a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás ma már nem jövőbeli veszély, hanem a magyar mezőgazdaság mindennapi valósága. Hatásai különösen látványosan jelennek meg a Duna–Tisza közi Homokhátságon, Magyarország egyik leginkább veszélyeztetett térségében. A Duna-Tisza közén helyezkedik el hazánk legnagyobb területű borvidéke, a Kunsági borvidék, ami a korábbi évtizedekben iskolapéldája volt a környezeti viszonyokhoz (pl. a kedvezőtlen talajviszonyokhoz) történő alkalmazkodásnak, ám a klímaváltozás alapvetően felborította a környezet és gazdálkodás közti korábbi egyensúlyt. A Kunsági borvidék esete azonban messze túlmutat a szőlőn és a borászaton. A vízhiány, a növekvő hőterhelés, a romló termésbiztonság egy országos jelentőségű problémakör helyi példái (Farkas et al., 2024; Jánosi et al., 2023; Lennert et al., 2024). Kutatásunkban éghajlati adatok, gazdálkodói kérdőívek és szakértői interjúk segítségével vizsgáltuk meg a Kunsági borvidék gazdálkodóinak kitettségét a klímaváltozással szemben, mennyire érzékelik a problémát, milyen módszereket, technikákat vetnek be az alkalmazkodásra, és miben látják a sikeres klímaadaptáció fő gátjait.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×