Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Új engedélyezési eljárásról döntöttek Római-parti védműtervek esetében

Új engedélyezési eljárás lefolytatásáról döntött a Római-parti védműtervek esetében szerdán a Fővárosi Közgyűlés.

A közgyűlés 21 igen és 9 tartózkodó szavazat mellett elfogadta a Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmével kapcsolatos javaslatot, amely szerint a jogszabályban rögzített mértékadó árvízszintváltozás miatt - és tekintettel a 2013. évi árvízi tapasztalatokra - a teljes Csillaghegyi-öblözet árvízvédelmének biztosítása érdekében új vízjogi létesítési engedélyezési tervdokumentáció készítése és új engedélyezési eljárás lefolytatása szükséges.

A feladat ezévi előirányzata 391 millió forint.

A Főpolgármesteri Hivatal korábban közölte, hogy kezdeményezte a Római-parti védműtervek engedélyezési eljárásának megszüntetését az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál, hogy a beruházást kibővíthesse, és a védmű a teljes Csillaghegyi-öblözetet védje.

Az fővárosi önkormányzat, a III. kerület és az Országos Vízügyi Főigazgatóság Tudományos Tanácsa továbbra is a part mentén építené meg a védművet úgy, hogy a Csillaghegyi-öblözet, valamint az Aranyhegyi- és a Barát-patak torkolatát is védje.

Tarlós István főpolgármester elmondta: jelenleg a védmű áttervezése folyik az országos vízügyi hatóság szakvéleménye és a törvénymódosulás alapján.

A főpolgármester a napirendhez kapcsolódóan hangot adott személyes véleményének Illés Zoltán, volt fideszes környezetvédelmi államtitkárnak az ügyben tett keddi nyilatkozata kapcsán. Tarlós István "indulatosnak, vagdalkozónak, frusztrálnak és ostobának" tartja Illés Zoltán kijelentéseit, és kijelentette: nincs az ügyben semmilyen diktatórikus elképzelés. A védmű a vízügy szakvéleményének megfelelően, és az abban meghatározott helyszínen, vagyis a part mentén fog megépülni.

Hangsúlyozta, nincs szó semmilyen telekspekulációról. Azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a védmű tengelye a Királyok útja-Nánási út nyomvonalában épüljön, Tarlós István rámutatott: ez esetben megszűnne a térség egyetlen észak-déli irányú közlekedési tengelye, és a Római-part tömegközlekedéssel sem volna megközelíthető.
Tarlós István hangsúlyozta: kizárólag az vezérli, hogy Budapest árvízvédelmi szempontból egyetlen, védetlen szakaszán a Csillaghegyi-öblözetet levédjék, hiszen 55 ezer ember élet- és vagyonbiztonságáról van szó - hangsúlyozta.

A főpolgármester emlékeztetett arra, hogy a védmű ügyében húsz évig "nem történt semmi".

Kitért arra is, hogy jogilag bizonytalan, hogy hullámtérnek minősül-e a Római-part, hiszen rendezetlen a jogi helyzet, kérdéses, hogy a korábbi telekalakítások nyomán hol van a hivatalos és értelmezhető kerítésvonal.

Bús Balázs, a III. kerület polgármestere emlékeztetett arra, hogy a 2013-as rekordárvíz új helyzetet teremtett, emiatt is kell a védművet átterveztetni. Illés Zoltánra utalva azt mondta: attól, hogy valaki fideszes, "bolond" még lehet.

Címlapról ajánljuk
Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Fordult a kocka: hazatért a világhírű magyar találmány

Több évtized után ismét Magyarországon gyártják a világ egyik legismertebb logikai játékát, a Rubik-kockát. A termelés a Jász-Plasztik Kft. jászberényi üzemében indult el, amely a kanadai Spin Master hivatalos gyártópartnereként állítja elő a magyar találmányt. Az üzem átadásán Rubik Ernő is jelen volt. A beruházásról exkluzív interjúban beszélt Steven Radewych, a Spin Master globális ellátásért felelős vezető alelnöke, valamint Kasza János, a Jász-Plasztik Kft. egyik tulajdonosa és projektigazgatója az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A magyar cégek éves szinten több mint 350 milliárd forintot hagynak kihasználatlanul

A választások után Brüsszelben egyértelműen érzékelhető a nagyobb nyitottság Magyarország iránt, és a Blue Door Consulting alapítója szerint az ország üzleti megítélése a gazdaságban gyorsabban helyreállhat, mint a politikában. A külföldi partnerek ugyanakkor elsősorban olyan cégekkel keresik az együttműködést, amelyek nem kötődtek az Orbán-kormányokhoz. A magyar vállalatok hét év alatt kevesebb mint egymilliárd euró közvetlen uniós forrást nyertek el, és évente több mint 350 milliárd forintnyi lehetőséget hagynak kihasználatlanul. Ennek oka az információ- és kapacitáshiány mellett főként a szemlélet, hiszen sokan csak támogatási kasszát látnak az EU-ban, és túl későn kezdenek el foglalkozni vele. Mivel a 2028–2034-es uniós költségvetésben még nagyobb súlyt kap a versenyképesség és a nemzetközi konzorciumok építése, a felkészülést már most érdemes elkezdeni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×