A költségvetés bevételi előirányzatainak 71,9 százalékát megalapozottnak, 26,9 százalékát részben megalapozottnak és 1,2 százalékát megalapozatlannak találta az Állami Számvevőszék a jövő évi büdzsé tervezetének vizsgálatakor.

A törvényjavaslat megfelel az alaptörvénynek és a stabilitási törvénynek, az államadósság-szabálynak és rendelkezik a tartalékokról is - összegezte a szervezet megállapításait Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke.

"Az Európai Uniós módszertan szerinti, úgynevezett EDP szerint számított 2,4 százalékos GDP-arányos hiánycél önmagában kétszáz milliárd forinttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelményeknek, ez a 0,6 százalék ezt az összeget jelenti, önmagában kockázatot jelent mindkét mutató, az államadósság és a hiány alakulása szempontjából, ha a makrogazdasági folyamatok, így például a külső feltételek, a nemzetközi konjunktúra a tervezettnél rosszabbul alakulnak."

Domokos László hangsúlyozta, hogy az Állami Számvevőszék költségvetési véleménye nem makrogazdasági elemzés, elfogadja a kormányzat által felvázolt makrogazdasági pályát, nem minősíti azt.

A tartalékokat vizsgálva a számvevőszék megállapította, hogy 332,9 milliárd forinttal számolt a kormányzat. Ebből a 100 milliárd forintos rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékot megalapozottnak, a 60 milliárd forintos Országvédelmi Alapot azonban csak részben megalapozottnak tartja a szervezet, mivel a törvényjavaslat indoklása nem tartalmazza, hogy előirányzatának meghatározásánál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolnak.

Pulay Gyula, a számvevőszék felügyeleti vezetője kiemelte, hogy az adóbevételek ügyében is láttak kockázatokat.

"Egy új bevétel ritkán hozza azt a tervet, amit a javaslattevők vele szemben támasztanak, ugye ebben az esetben viszonylag magas növekedést tervez a kormányzat az e-útdíjból, az áfá-val kapcsolatos különböző szigorításokból, a kisvállalkozások adójában továbbra is felfutással számol, tehát ezeket a kockázatokat mi azonosítottuk és ezekre egy számszerű becslést is adtunk, hogy körülbelül mekkora kockázatról van itt tulajdonképpen szó."

Az internethasználattal kapcsolatos adó visszavonása pedig 25 milliárd forintos lyukat ütött a költségvetésen, hisz a benyújtott tervezet még számolt vele - tette hozzá Pulay Gyula. Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője egyébként korábban közölte, hogy ezt a hiányt a tartalékból finanszírozhatja a kormányzat.

Domokos László kitért arra is, hogy néhány területen beazonosíthatók a korábbi évek strukturális döntéseinek áthúzódó hatásai, hisz megtakarítás látható a korhatár előtti nyugdíjazások megszüntetése és a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása miatt is.