A pozíciójában a közelmúltban megerősített egyetemi vezető elmondta: idén az állam- és jogtudományi karra 569 hallgatót, a bölcsészettudományi karra 1379 hallgatót, a tanítóképző karra 541, a hittudományi karra pedig 55 hallgatót vettek fel. Összesen 2544 diák nyert felvételt az egyetemre, az államilag finanszírozott és az önköltséges képzésben tanulók aránya körülbelül fele-fele.

Balla Péter ismertette, az intézményben tanulók száma hatezer körül lesz, pontos számot azonban csak a beiratkozási hét után tud mondani. Kiemelte, az idei tanévre 616-tal több diákot vettek fel, mint tavaly, ez pedig jelentős növekedés. Hozzátette, mivel az elmúlt három évben évről évre emelkedett a jelentkezők és a felvettek száma, reméli, hogy az emelkedő létszám az intézmény vonzerejét jelzi és azt, hogy az egyetemen tanuló diákok is jó hírét keltik a Károlinak.

Az egyetem egyházi fenntartású, de a hallgatói után kap normatív támogatást az államtól, valamint jelentős bevétele származik az önköltséges képzésekből. Az intézmény a rektor elmondása szerint "igyekszik saját lábon állni", hogy a lehető legkevésbé terhelje a református egyház költségvetését. Az egyetemnek ezzel együtt évek óta nincs tartozása - hangsúlyozta Balla Péter. A létszámnövekedés miatt új épületet is bérelnek az idei tanév kezdetétől a Dózsa György úton, felújítását és bérleti díját is sikerült kigazdálkodniuk az egyetem költségvetéséből - tette hozzá.

Balla Péter fontos bevételi forrásként nevezte meg az egyetemen működő diplomásképzéseket, szakirányú továbbképzéseket. Elmondta: népszerű a szakfordító, valamint a mentálhigiénés segítő képzés. Az idén induló képzések közül kiemelte a bűnügyi szakjogász képzést, valamint a szintén először meghirdetett és csak a Károli egyetemen működő Kodály-kultúra Magyarországon és külföldön szakot. Jelezte, hogy ez utóbbi képzés angol nyelven is elvégezhető, hiszen a Kodály-módszer iránt nagy az érdeklődés külföldön is.

Az egyetem nagykőrösi tanítóképző főiskolájáról szólva a rektor felhívta a figyelmet a főiskola marosvásárhelyi kihelyezett tagozatára. "Nagy büszkeség, öröm a számunkra", hogy az elmúlt húsz évben körülbelül ezer erdélyi fiatal kapott "károlis oklevelet", és lett erdélyi tanító, kántor - mondta.

Az egyházi egyetemek finanszírozásáról a rektor azt mondta, örülnének, ha az állam és az egyetem fenntartója, a református egyház között jönne létre egy megállapodás. Az új felsőoktatási stratégiát "nem kívülről szeretnék szemlélni", ugyanakkor azt szeretnék, ha létrejönne egy külön, az egyházi egyetemekre vonatkozó "sajátos" finanszírozási mód. Reményét fejezte ki, hogy ez a megállapodás megtörténik, mint ahogy a katolikus egyház és az állam között már megszületett a megegyezés.

Kitért arra is: a Károli évekkel ezelőtt létrehozta a stratégiai igazgató státusát, egy olyan vezetői tisztséget, amely nagyon hasonló az állami egyetemek leendő kancellári tisztségéhez. Az egyetemnek tudatosan kettős vezetése van: a rektor felel a szakmai színvonalért és - egyházi intézményről lévén szó - a lelki és spirituális szempontok érvényesüléséért. A stratégiai igazgató feladata a felelős gazdálkodás, a működési stratégiák megtervezése és a fenntartóval, a református egyházzal való kapcsolattartás - fejtette ki Balla Péter. Az igazgatót az egyetem a fenntartóval együtt választja ki, jelenleg Kovács Barnabás tölti be a pozíciót.

Az egyetem akkreditációjával kapcsolatban a rektor jelezte, 2009-ben indult legutóbb intézményi akkreditációs eljárás, amelynek 2010-ben született meg az eredménye. A hittudományi kar és a tanítóképző főiskolai kapta meg a maximálisan adható ötéves akkreditációt 2015 végéig. A jogi kar és a bölcsészettudományi kar köztes eljárással még monitoring vizsgálatnak volt alávetve, de már ezek a karok is megkapták az akkreditációt a teljes időszakra, tehát 2015. december 31-ig. 2015-ben újra összintézményi akkreditációra kerül sor. A rektor úgy fogalmazott, mire a két nagy kar megkapta az akkreditációt, "rövid fellélegzés után" az összes kar akkreditációja újrakezdődik.

Balla Péter nem aggódik az akkreditáció miatt, mert a monitoring vizsgálatnak éppen az volt a célja, hogy megnézzék, kijavította-e az egyetem a hibákat. Az egyetem a vizsgálaton megfelelt, és ez az eredmény "viszonylag friss", ráadásul az azóta eltelt időben is fejlődött az intézmény több területen - tette hozzá.

Azzal kapcsolatban, hogy jelölték a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki Egyházkerületének püspöki tisztségére, Balla Péter elmondta, ha az őszi tisztújító eljárás során megválasztják, lemond az egyetem vezetéséről, mert református lelkipásztorként a püspöki szolgálatot tartja elsődleges feladatának.

Az emberi erőforrások minisztere a köztársasági elnök megbízásából szeptember 3-án adta át Balla Péternek rektori kinevezését. A megbízás 2014 szeptemberétől 2019. augusztus végéig szól. Balla Péter 2011 óta vezeti a református egyetemet, 2009 és 2011 között pedig rektori teendőkkel megbízott rektorhelyettesként irányította az intézményt.