Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

Egyházügyi tv - jogerős a strasbourgi ítélet

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága a magyar kormány fellebbezését a magyar egyházügyi törvényt elmarasztaló április 8-i ítélete ellen. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint a bíróság nem vette figyelembe a magyarországi jogszabályváltozásokat.

Magyarországról kilenc kisegyház fordult a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához azzal a panasszal, hogy sérült a gyülekezési és egyesülési szabadságuk, miután az új egyházjogi törvény megfosztotta őket egyházi státusuktól.

A tegnap jogerőre emelkedett, áprilisi első fokú ítélet elmarasztalta a magyar államot, kifogásolva, hogy az egyházi jogállásról nem bíróság, hanem a parlament dönt, a kisegyházaknak pedig kevesebb jogot biztosít a szabályozás, mint a nagyoknak, tehát a törvény sérti a vallásszabadság elvét.

A strasbourgi bírák úgy látták, hogy Magyarországnak az ilyen törvényi szabályozás helyett lett volna más lehetősége is a "bizniszegyházak" kiszűrésére. Tavaly egyébként a magyar Alkotmánybíróság már megsemmisítette az egyházügyi törvény bizonyos passzusait.

A kisegyházak csaknem 7 milliárd forintot követeltek az elmaradt adókedvezmények és az állami támogatások miatt. A strasbourgi bíróság kimondta, hogy 5 panaszos esetében a jogsértés kimondása is megfelelő elégtételt jelent, négyüknek viszont kártérítés jár, de ennek mértékéről a kormánynak és a panaszosoknak kell megegyezniük hat hónapon belül. Ha ez nem sikerül, akkor a bíróságnak kell megállapítania a kártérítési összeget.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi ügyekért felelős államtitkársága szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága nem vette figyelembe a magyar jogszabályváltozások tartalmát, a döntés pedig beleillik egyes nemzetközi érdekcsoportok Magyarországgal szembeni támadássorozatába.

A tárca közleménye hangsúlyozza, hogy Magyarország nemcsak európai szinten biztosítja a vallási közösségek számára a lelkiismereti és vallásszabadság széleskörű gyakorlását, hanem Európában is egyedülálló mértékben támogatja őket.

A minisztérium aláhúzta, hogy "figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja". A magyar kormány megvizsgálja a jogerős ítéletet, s ennek megfelelően dönt majd a további lépésekről - zárul a közlemény.

Hanganyag: Sigmond Árpád

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

NVI választási reformok: a szakértő szerint a nemzetiségek többségének nincs tényleges parlamenti képviselete

Átfogó javaslatcsomagot állított össze a választási rendszer megújítására a Nemzeti Választási Iroda. Legfontosabb állításai közé tartozik, hogy a több, mint 40 ezer nemzetiségi választó ellenére egyik nemzetiség sem érte el a kedvezményes mandátumszerzési küszöböt, a 13 elismert nemzetiség közül 11-nek az NVI szerint létszámából adódóan elvi esélye sincs mandátumot szerezni. Kiss Balázs, az ELTE Alkotmányjogi Tanszék adjunktusa az InfoRádióban egyebek mellett arról beszélt: kijelenthető, hogy a magyar nemzetiségi választási rendszer jelenlegi formájában nem biztosít tényleges parlamenti képviseletet a nemzetiségek többségének.

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

Mindenki erre kíváncsi most: 40 kérdés, 40 válasz az új felújítási programról

2027-ben új, több mint 600 milliárd forintos energetikai lakásfelújítási programot indít a Tisza-kormány Wekerle+ Energetikai Felújítási Támogatás és Hitel néven. A konstrukció célja, hogy 2030-ig több mint 120 ezer lakóingatlan korszerűsítését segítse elő kedvezményes hitellel és utólagos, vissza nem térítendő támogatásként működő tőkeelengedéssel. A program családi házak, sorházak, ikerházak, panelépületek, téglaépítésű társasházak, valamint kis lakásszámú társasházak egyedi fűtésű lakásainak felújítására is igénybe vehető lesz. A támogatás központi feltétele a legalább 30 százalékos primerenergia-megtakarítás elérése. A részletes pályázati felhívások megjelenéséig az alábbi útmutatóban a kormányzati bejelentésekből és a megjelent kormányhatározatból ismert keretszabályokat, pénzügyi feltételeket és gyakorlati tudnivalókat foglaljuk össze. A végleges feltételeket a későbbi pályázati dokumentumok pontosíthatják.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×