Világszerte vasárnap, az évforduló előtt egy nappal neves trombitások előadásában hangzik el a híres katonai takarodó, az Il Silenzió, Magyarországon 9.30-kor. Az olasz miniszterelnökség kezdeményezésének szervezői Magyarországról a fiatal dzsessztrombitást, Koós-Hutás Áront kérték fel, aki a budai Vár Savoyai teraszán adja elő a művet. Ugyanekkor többi között Nagy-Britanniában, Portugáliában, Romániában, Szerbiában, Szlovákiában, Szlovéniában és az Egyesült Államokban hangzik fel a dal az elesettek emléke előtti tisztelgésként.

Hétfőn a veszprémi Szent Imre templomban ökumenikus imádsággal egybekötött megemlékezést tart a Veszprémi Érsekség, a Boldog Gizella Főegyházmegyei Gyűjtemény és a Keresztény Katonák Szövetsége. Beszédet mond Porga Gyula polgármester (Fidesz-KDNP) és Zentai László ezredes, helyőrségparancsnok, ökumenikus imádságot mond Márfi Gyula veszprémi érsek, Isó Zoltán evangélikus lelkész és Szabó György alezredes, protestáns tábori lelkész.

Ugyancsak hétfőn a budai Várban lévő Hadtörténeti Intézet és Múzeumban tartja megemlékezését a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Posta Zrt. Bemutatják az I. világháborús tüzérségi lövedékek a győri Magyar Ágyúgyár lőteréről című kiállítást, és ünnepélyesen forgalomba bocsátják a Magyar Posta első világháborús emlékbélyegét. Az ünnepségen beszédet mond Kun Szabó István vezérőrnagy, a minisztérium társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, továbbá köszöntőt mond Kovács Vilmos, a múzeum parancsnoka és Sárközy Ágnes, a Magyar Posta Zrt. kiskereskedelmi és üzleti támogatási igazgatója.

Fegyverek közt hallgatnak a múzsák címmel tartják az első világháborús állami centenáriumi programsorozat nyitórendezvényét hétfő este, a Magyar Állami Operaházban. Az első világháborús centenáriumi emlékbizottság rendezvényén köszöntőt mond Kövér László, az Országgyűlés elnöke. Az esten - amelyen arról is megemlékeznek, hogy a világháború kitörése miatt 1914 szeptembere és 1915 márciusa között bezárták az Operát - Gabriel Fauré Requiem és Gustav Mahler Dal a Földről című műve mellett részletek hangzanak el Babits Mihály, Csáth Géza, Karinthy Frigyes, Krúdy Gyula és Szép Ernő alkotásaiból, Papp János honvéd naplójából, valamint Teleki Béla és Tóbiás Ernő honvédek leveléből.

Hende Csaba honvédelmi miniszter korábbi tájékoztatása szerint az első világháború centenáriuma alkalmából nagyszabású megemlékezéseket rendeznek. Az évforduló alkalmából ismét összeállítják a világháború veszteséglistáját, ezt a nyilvántartást ugyanis az 1950-es években elégették. Egy vonatkiállítást is szeretnének létrehozni, ez 2016-ban a keleti, 2017-ben pedig a nyugati hadszínterekre jutna el.

A kormány 2013. január 1-jével hozta létre a tárcaközi Első világháborús centenáriumi emlékbizottságot, amelynek feladata a magyarországi megemlékezések koncepciójának és az első világháborút, a kapcsolódó történelmi eseményeket felidéző, a hősöknek és áldozatoknak emléket állító, 2014-től 2020-ig tartó programsorozat részletes tervének kidolgozása. A Magyar Tudományos Akadémiával is együttműködő plénum szakmai vezetője Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a XX. Század Intézet főigazgatója. A kormány pályázati úton félmilliárd forintot fordít az évfordulóval kapcsolatos megemlékezésekre.

Száz évvel ezelőtt július 28-án üzent hadat az Osztrák-Magyar Monarchia Szerbiának, miután egy hónappal korábban egy szerb diák, Gavrilo Princip merényletben megölte a Szarajevóba látogató trónörököst, Ferenc Ferdinándot és feleségét. A konfliktus egy hét alatt világháborúvá terebélyesedett, a háborúba augusztus 4-ig a Monarchia oldalán Németország, Szerbia oldalán Oroszország, majd Franciaország és Nagy-Britannia is belépett, és 1917-ben hadat üzent a központi hatalmaknak az Egyesült Államok is.

A négy évig tartó világháború a korábbi háborúkhoz képest elképzelhetetlen pusztulást okozott: 10 millióan haltak meg, 20 millió volt a sebesültek száma, a polgári lakosságot mérhetetlen szenvedés sújtotta, és egy olyan békerendszert hoztak létre, amely magában hordozta a következő világháború csíráját.