Az index.hu beszámolója szerint a stuttgarti közigazgatási bíróság megtiltotta, hogy egy Németországban lévő iráni menekültet visszaküldjenek Magyarországra. A hírportál azt írta, hogy a németországi bíróság szerint "rendszerszintű hiányosságok" vannak a magyar menekültügyben, Magyarország nem tartja be az EU menekültekre vonatkozó minimumkövetelményeit és túl széles körben alkalmazzák a menekültügyi őrizetet.

Az MTI megkeresésére a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal azt közölte, a német bíróság döntése kivételesnek tekinthető, ugyanis az úgynevezett dublini eljárás keretében ebben a félévben - megegyezően az elmúlt évi adatokkal - az európai uniós tagállamok közül a legtöbb megkeresést éppen a német hatóságok küldték Magyarország számára. Ebben az évben eddig Németországból 84 embert küldtek vissza.

A dublini eljárás lényege, hogy az EU-n belül az az ország visel felelősséget a menekülttel kapcsolatos eljárásért, amelybe az adott személy először belépett. Vagyis ha kiderül, hogy a menedékkérő korábban egy másik uniós tagállamban lépett először az unió területére, a hatóságok felfüggesztik a menedékjogi kérelem elbírálását, megállapítják, melyik tagország az illetékes, az eljárásban megkeresett tagállam pedig köteles átvenni a kérelmezőt, és megvizsgálni a kérelmét.

A BÁH jelezte: a konkrét ügyben a stuttgarti bíróság döntését részleteiben nem ismeri. Általános jelleggel azonban közölték: a menedékjogi szabályozás összhangban a vonatkozó, jogharmonizációs kötelezettség alá eső európai uniós normával 2013. július 1-jétől teszi lehetővé menedékkérők őrizetét.

A menekültügyi őrizet célja, hogy minden olyan esetben, amikor az elismerését kérő külföldi tartózkodási jogcíme kizárólag az elismerése iránti kérelem benyújtásán alapul, és egyéb törvényi feltételek is teljesülnek, biztosítsa a menekültügyi eljárás, illetve a dublini rendeletek alapján történő eljárás lefolytatását - közölték.

Hozzátették: a törvény felsorolja azokat az eseteket, amelyek alapján a menekültügyi hatóság ezt a jogintézményt alkalmazhatja.

A menekültügyi őrizet elrendelésére egyedi mérlegelés esetén és kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak célja más rendelkezésre állást biztosító intézkedés - például menekültügyi óvadék letétele - alkalmazásával nem érhető el - hívta fel a figyelmet a BÁH.

Hozzátették: a menekültügyi őrizet elrendelésére minden esetben a menedékkérő személyes körülményeinek figyelembevételével kerül sor, illetve a menekültügyi eljárás időtartama alatt a menekültügyi hatóság folyamatosan vizsgálja az őrizet fenntartásának szükségességét.

Mint írták, a menekültügyi őrizettel kapcsolatban folyamatos bírósági kontroll érvényesül. A menekültügyi hatóság a menedékkérő őrizetét 72 órára rendelheti el, amelynek meghosszabbításáról az illetékes járásbíróság dönt. A bíróság legfeljebb 60 nappal hosszabbíthatja meg az őrizet időtartamát, amely a menekültügyi hatóság kezdeményezésére legfeljebb még két alkalommal hosszabbítható meg. Az őrizet időtartama azonban nem haladhatja meg a hat hónapot.

A menekültügyi őrizet alkalmazása nem általános, illetve automatikus, a jogintézmény bevezetése óta a kérelmezők legfeljebb 25 százalékát érintette - szögezte le a BÁH.

A menedékkérők őrizetével, ennek során elhelyezési körülményeivel kapcsolatban kiemelték, hogy a menekültügyi őrzött befogadó központ működése folyamatos és rendszeres ügyészi ellenőrzés alatt áll.

Ezen vizsgálatok eredményeként egyetlen esetben sem került megállapításra, hogy az őrizet végrehajtása, a befogadás feltételei, vagy az elhelyezési körülmények nem felelnek meg a hazai vagy az uniós előírásoknak, súlyos kifogást még egyetlen alkalommal sem fogalmaztak meg - szögezte le a hivatal.

Hozzátették: a menekültügyi őrizet működtetésével kapcsolatos hazai gyakorlat ismereteik szerint "nagyfokú hasonlóságot mutat más uniós tagállamok menedékkérők személyes szabadságát korlátozó intézkedéseivel".