Szőcs Izabella önkéntes jogtanácsos elmondta: a hatályos román törvény azokon a településeken írja elő kötelező jelleggel a hivatali kétnyelvűséget, ahol valamely kisebbség teszi ki a lakosság legalább egy ötödét, de húszszázalékos kisebbségarány alatt sem tiltja az anyanyelvű feliratozást. A Románia által ratifikált Kisebbségi Keretegyezmény által lefektetett elvek alapján ez a jog ott sem tagadható meg, ahol olyan jelentős lélekszámú őslakos közösség kéri azt, amelynek kulturális értékei nyomot hagytak a település arculatán.

Szőcs Sándor ügyvéd tájékoztatása szerint ezt az érvelést a törvényszék is elfogadta, és úgy döntött, hogy a városháza nem utasíthatja el a magyar nyelvű helységnévtáblákat szorgalmazó kérést.

A Hollandiában élő Landman Gábor által vezetett, Európai Magyar Emberjogi Alapítvány Közép-Európa nevű csoport mintegy harminc pert indított Romániában a magyar kisebbség nyelvi jogainak érvényesítése érdekében.

A hétfői sajtóértekezleten elhangzott: egy másik ügyben a bíróság Bánffyhunyad (Huedin) polgármesteri hivatalát arra kötelezte, hogy a honlapján magyarul is tegye közzé határozatait.

Az alapítvány képviselői úgy vélekedtek: Románián azért nem kérik számon az európai szervezetek a kisebbségi jogokat, mert azok papíron valóban nagyon jól mutatnak, Nyugaton pedig elképzelhetetlen, hogy a törvényeket ne tartsák be. A civil szervezet ezért azt tartja legfontosabb feladatának, hogy bírósági úton kényszerítse ki a létező nyelvhasználati jogok érvényesítését.

A legutóbbi népszámlálás szerint a 310 ezres Kolozsváron csaknem 50 ezer magyar él, Marosvásárhely után ez a második legnagyobb magyar közösség Erdélyben. A 310 ezres összlakossághoz viszonyítva azonban a kolozsvári magyarság aránya csak 16 százalékot tesz ki, emiatt a városháza több ízben azzal hárította el a kétnyelvű feliratozásra vonatkozó magyar kéréseket, hogy a törvény nem kötelezi erre.