Infostart.hu
eur:
364.46
usd:
331.02
bux:
146155.68
2026. november 16. hétfő Ödön

Czibere: a különböző mérések összemosása nem szolgálja a szegények érdekeit

Magyarországon a lakosság 14 százaléka szegény, és harmaduk él mélyszegénységben - mondta Czibere Károly, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára az MTI-nek. Úgy fogalmazott: egyetlen szegény, egyetlen nélkülöző, éhező is sok, "de a szegénység mérésének különböző szintjeit el kell különíteni, mert ezek összemosása nem szolgálja a szegények érdekeit".

A szegénység "első mérője" a mélyszegénységben élők száma - mondta, hozzáfűzve, mintegy három-négyszázezerre tehető a számuk, ők azok, akik minden szempontból szegények.

Az államtitkár közölte: a lakosság 9 százaléka tekinti magát mélyszegénynek. A 2000-es évek közepén ez az arány 4 százalék volt, ez emelkedett a szocialista kormányzás idején, 2009-re 8 százalékra és azóta egy százalékot nőtt.

A következő kategória a jövedelmi szegényeké, ők azok, akiknek nagyon alacsony a jövedelmük, nem haladja meg a havi 66 ezer forintot, a szegénységi küszöböt. Arányuk Magyarországon 14 százalék, az Európai Unióban pedig 17 százalék, tehát a szegénység elleni küzdelemben Magyarország jobban áll az uniós átlagnál - tette hozzá az államtitkár.

Czibere Károly egy másik uniós mérőszámról is beszélt, a kirekesztettségi kockázattal fenyegetettek arányáról. Magyarázatként hozzáfűzte: a kirekesztődésnek három eleme van, a jövedelmi szegénység, a munkanélküliség és az anyagi depriváció (nélkülözés). Magyarországon az anyagi depriváció növeli elsősorban a kirekesztődési kockázatot. Az anyagi deprivációk közül mindössze egyetlen terület volt a kilencből, amely a gazdasági válság során romlott: a lakásfenntartási költségek növekedtek, ezért volt fontos intézkedés a kormány részéről a rezsicsökkentés, amely ezt a kirekesztődési kockázatot enyhítette - emelte ki.

Czibere Károly jelezte: a legvitatottabb mérőszám a létminimum, mivel az elnevezés nem takarja a tartalmát, "ezért politikai hangulatkeltésre jó a létminimumra hivatkozás".

A létminimum nem a megélhetési minimumot jelenti, hanem egy szerény megélhetést garantáló jövedelmi szintet, ráadásul módszertanilag is rosszul számolják, mivel a Központi Statisztikai Hivatal a kiszámítás során egy alapélelmiszer-kosarat "felszoroz", és nem veszi figyelembe a rezsit, a ruházkodást, a benzint - mondta az államtitkár.

Hozzátette: ez az oka annak, hogy "nemzetközileg sem mérik és nem is hasonlítják össze". A KSH sem méri már, hányan élnek a létminimum alatt.

Emlékeztetett rá, hogy a kormány a 2011-ben elfogadott társadalmi felzárkózási stratégiával összhangban az átfogó megoldásokat támogatja. Olyan megoldásokban gondolkodnak, amely valódi esélyeket teremt az oktatásban, a munkához jutásban vagy éppen az egészségügyi szolgáltatások elérésében - mutatott rá.

A hosszú idők során kialakult helyzet megoldása nem megy azonnal, kitartó, szisztematikus munkára van szükség - mondta, hozzátéve: a szociális ügyekért és társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság létrejöttével "kíséretet kapnak" azok, akik rászorulnak. "Továbbra sem hagyunk senkit az út szélén" - szögezte le Czibere Károly.

Címlapról ajánljuk
Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Megszólalt az MNB alelnöke a forint jövőjéről, fontos részleteket árult el

Nem tartható hosszú ideig, hogy egy ország a GDP 5-7 százalékát kitevő nettó finanszírozási szükséglettel fusson évekig, a költségvetést éppen ezért az euróbevezetési tervektől függetlenül mindenképp ki kellett volna igazítani – mondta egy hétfői konferencián a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Kurali Zoltán kiemelte, legkorábban 2032 januárjában fizethetünk először a közös devizával, amihez legkésőbb 2029 elején be kell lépnünk az ERM-II- árfolyamrendszerbe.

Navracsics Tibor a Seszták-ügyről: az időnk fogy, de a Fideszben még megvan a megújulás képessége

Navracsics Tibor, az Orbán-kormány volt minisztere szerint a Fideszen belül sürgősen tisztázni kell a múltat, és, mint fogalmazott, „aki esetleg bűncselekményt követett el a kormányzati időszak alatt, vagy akár azon kívül is, attól mindenképpen meg kell szabadulnia a közösségnek”. Navracsics Tibor hangsúlyozta: a Fideszt nem tudja elképzelni Orbán Viktor nélkül.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

Tisza-kormány: a parlament a 2027-es költségvetésről vitázik, Magyar Péter lemondásra szólította fel a fideszeseket

A hétvégén előkerült készpénzmilliárdok ügye hétfőn is a magyar belpolitika legfontosabb témája maradt. Magyar Péter miniszterelnök parlamenti felszólalásában kitért a Seszták Miklóshoz kapcsolódó eljárás során lefoglalt 6,5 milliárd forintra, Bóka János, a Fidesz frakcióvezetője ismét a volt miniszter országgyűlési képviselői mandátumáról való lemondását sürgette. A kormányfő a korábbi kabinetek tevékenységének átvilágításáról szintén beszélt, és közölte, hogy eddig 64 ügyben tettek feljelentést. Mindeközben az Országgyűlésben a 2027-es költségvetés vitája is megkezdődik, amelyet a KDNP azzal támadt, hogy a középosztály lesz a vesztese. Cikkünkben követjük a legfontosabb fejleményeket.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×