A dokumentum szerint az Isa Mustafa vezette konzervatív Koszovói Demokrata Szövetséget (LDK), a Haradinaj vezette Szövetség a Jövőért (AAK) nevű párt és a Thaci pártjából februárban kivált politikusok által alapított Koszovói kezdeményezés (Nisma per Kosoven) megállapodott, hogy az egykori miniszterelnök, Ramush Haradinaj vezetésével alakítanak kormányt.

Haradinaj 2004 és 2005 között töltötte be a kormányfői posztot, rövid - mindössze négy hónapig tartó - miniszterelnökségét akkoriban számos nyugati politikus dicsérte.

A megállapodás értelmében a legnagyobb ellenzéki párt, az LDK adja majd az új államfőt és a házelnököt, míg a Nismának jut a miniszterelnök-helyettesi poszt. A miniszteri helyekről később döntenek. A koalíciós szerződést nem írta alá, de Haradinaj kormányát támogatja majd a választások harmadik helyezettje, az Önrendelkezést! Elnevezésű kezdeményezés is.

A szerződésben az is olvasható, hogy folytatják a tárgyalásokat a többi ellenzéki párttal is, Hashim Thacival azonban nem lépnek koalícióra.

A vasárnapi előre hozott választást Thaci pártja nyerte a voksok 30,72 százalékával, így 5 százalékkal előzték meg a legnagyobb vetélytársnak számító, LDK-t. Mandátumokra lebontva azonban ez csupán minimális különbséget jelent - a Thaci vezette Koszovói Demokrata Pártnak (PDK) 34 vagy 35, a LDK-nak pedig 29 vagy 30 helye lesz a 120 fős törvényhozásban -, így fordulhatott elő, hogy az ellenzék "könnyedén" megfordította a választás végkimenetelét.

Ramush Haradinaj a koalíciós szerződés internetes közlését követően újságíróknak azt mondta: a koalíciós megállapodás "Koszovó jelenlegi helyzetének ismeretében és annak megváltoztatása érdekében" született. Kijelentette továbbá, hogy Koszovó európai jövőjéért és gazdasági fejlődéséért küzd majd, egy olyan országért, ahol mindenki "szabadnak érezheti magát".

Szerbia egykori, főleg albánok lakta tartományának 1,8 millió lakosa a vasárnapi előre hozott választáson az alacsony, 43 százalékos részvétellel mutatta ki elégedetlenségét és csalódottságát amiatt, hogy a Belgrádtól való függetlenség 2008-as kikiáltása óta Pristinának nem sikerült talpra állnia és megerősítenie gazdaságát.

Hashim Thaci két időszakon át vezette az országot, és amennyiben az ellenzéki jelöltet kéri fel kormányalakításra Atifete Jahjaga elnök, a korábbi kormányokat kritikával illető pártokra nehéz feladatok várnak. Koszovó Európa egyik legszegényebb országának számít. A munkanélküliségi arány a teljes munkaképes korú népesség körében 35 százalékos, a fiatalok körében pedig még ennél is magasabb, 55 százalékos. Emellett óriási méreteket ölt a korrupció.