Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 14. szombat Aliz

EP-választás - Részvételi arány - 17 óra - 24,06 százalék

Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap 17 óráig a szavazásra jogosultak 24,06 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-be pedig 30,25 százaléka.

RÉSZVÉTEL - 17 ÓRAKOR

A fővárosban a szavazók 31,41 százaléka, 424.686 választópolgár adta le szavazatát 17 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 17 órakor Vas megyében volt a legmagasabb, 25,46 százalék, ami 53.551 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Hajdú-Bihar megyében volt, 19,91 százalék, ebben a megyében 86.772-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 17 óráig a választásra jogosultak 32,25 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 30,25 százaléka.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 18.30 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

A 2014. április 6-i parlamenti választáson 17.30 óráig 56,77 százalék volt a részvételi arány.
Az országgyűlési választás részvételi adatai itt láthatók.

RÉSZVÉTEL - 15 ÓRAKOR

A fővárosban a szavazók 26,05 százaléka, 352.290 választópolgár adta le szavazatát 15 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 15 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 19,98 százalék, ami 195.762 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 15,58 százalék, ebben a megyében 70.221-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 15 óráig a választásra jogosultak 25,50 százaléka szavazott, 2009-be pedig 24,09 százaléka.

A 2014. április 6-i parlamenti választáson 15 óráig 34,33 százalék volt a részvételi arány.
Az országgyűlési választás részvételi adatai itt láthatók.

Az NVI a nap folyamán kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról. A következő adatok 17 óra után lesznek elérhetőek az NVI honlapján.

RÉSZVÉTEL - 13 ÓRAKOR

A fővárosban a szavazók 21,11 százaléka, 285.436 választópolgár adta le szavazatát 13 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 13 órakor Pest megyében volt a legmagasabb, 16,56 százalék, ami 162.262 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 12,28 százalék, ebben a megyében 55.354-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson 13 óráig a választásra jogosultak 19,90 százaléka szavazott, 2009-be pedig 19,40 százaléka.

A 2014. április 6-i parlamenti választáson 13 óráig 34,33 százalék volt a részvételi arány.
Az országgyűlési választás részvételi adatai itt láthatók.

RÉSZVÉTEL - 11 ÓRAKOR

A fővárosban a szavazók 13,83 százaléka, 187.058 választópolgár adta le szavazatát 11 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 11 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 12,4 százalék, ami 30.943 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 8,76 százalék, abban a megyében 39.483-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson délelőtt 11 óráig a választásra jogosultak 13,75 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 13,77 százaléka.

A 2014. április 6-i parlamenti választáson 11 óráig 23,23 százalék volt a részvételi arány.
Az országgyűlési választás részvételi adatai itt láthatók.

RÉSZVÉTEL - 9 ÓRAKOR

A fővárosban a szavazók 5,18 százaléka, 70.008 választópolgár adta le szavazatát 9 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 9 órakor Heves megyében volt a legmagasabb, 5,85 százalék, ami 14.594 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt, 4,15 százalék, ebben a megyében 18.717-en voksoltak.

A 2004-es EP-választáson reggel 9 óráig a választásra jogosultak 5,45 százaléka szavazott, 2009-ben pedig 6,03 százaléka.

A 2014. április 6-i parlamenti választáson 9 óráig 9,5 százalék volt a részvételi arány.
Az országgyűlési választás részvételi adatai itt láthatók.


Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 0,96 százaléka adta le szavazatát a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint.

A szavazók arról döntenek, hogy a listát állító nyolc párt, illetve pártszövetség közül melyek küldhetnek összesen 21 képviselőt az Európai Unió 751 tagú testületébe, az Európai Parlamentbe.

A fővárosban a szavazók 0,89 százaléka, 12.009 választópolgár adta le szavazatát 7 óráig.

A megyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna megyében volt a legmagasabb, 1,1 százalék, ami 2.098 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén megyében volt, 0,83 százalék, ott 4.576-an voksoltak.

A 2004-es EP-választáson reggel 7 óráig a választásra jogosultak 0,90 százaléka szavazott, 2009-be pedig 1,07 százaléka.

Az országgyűlési választás részvételi adatai itt láthatók.

Címlapról ajánljuk

Döbbenetes videó a 6,5 milliárd forintnyi készpénz megtalálásáról

Büszkék vagyunk a kollégáinkra, akik a novemberi hideg esőben az erdőben ázva ástak, akik hideg raktárakban órákon át pakoltak, és akik 24 órával az akció kezdete után még a több órán át tartó kincstári számlálásnál is jelen voltak. Megyünk tovább – közölte a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal (NVVH) Facebook-videójában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Olyan súlyossá vált a klímahelyzet, hogy a nettó zéró helyett már a nettó negatív emisszióra kellene törekedni

Az 1,5 Celsius-fokos felmelegedési küszöb átlépése már elkerülhetetlen, azonban korántsem mindegy, hogy a következmények milyen mértékűek lesznek, és mennyi ideig tartanak. Az ENSZ friss jelentése szerint a jelenlegi szakpolitikai irányvonalak megtartása mellett a század végére akár 2,8 fokkal is emelkedhet a globális átlaghőmérséklet, ami különösen súlyos következményekkel járhat a Föld hó- és jégtakarójára, a gleccserekre és a sarkvidéki óceáni területekre. A jég olvadása nem csupán a tengerszint emelkedését gyorsítja, hanem az édesvízkészleteket, az óceáni áramlatokat és a globális éghajlati rendszer stabilitását is veszélyezteti. Egy friss nemzetközi tudományos elemzés pedig arra figyelmeztet: még akkor is hosszú időre, akár évszázadokra visszafordíthatatlan változások indulhatnak el, ha a felmelegedés később visszatér az 1,5 fokos szintre.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×