A megbeszélésen Jacenyukon kívül a kijevi kormány részéről jelen volt Vitalij Jarema első miniszterelnök-helyettes és Arszen Avakov belügyminiszter, a helyi vezetők közül pedig Szerhij Taruta, a megyei adminisztráció vezetője, Olekszandr Lukjancsenko donyecki polgármester és Rinat Ahmetov helyi üzletember, Ukrajna leggazdagabb embere is. Nem vettek részt viszont az oroszbarát demonstrálók képviselői.

A miniszterelnök kijelentette, hogy a parlamentnek törvényt kell elfogadnia a helyi népszavazások megtartásának rendjéről, amelyet a Velencei Bizottságnak el kell küldeni véleményezésre. Szavai szerint a helyi referendumokon kizárólag helyi érdekeltségű kérdések tehetők fel. Azt azonban, hogy mi tartozhat ebbe a körbe, nem fejtette ki.

A decentralizációval kapcsolatosan közölte, hogy a készülő új alkotmány a tervek szerint megszünteti a megyei és járási állami közigazgatási hivatalokat, amelyek vezetőit jelenleg a mindenkori államfő nevezi ki Kijevből. Ezt a gyakorlatot elavultnak nevezte. Véleménye szerint ehelyett a helyi vezetésnek kell nagyobb önrendelkezést és a választott testületeknek, a végrehajtó tanácsoknak kell majd nagyobb befolyást kapniuk a helyi ügyek intézésében.

Hangsúlyozta, hogy az új alkotmányt még a május 25-én sorra kerülő elnökválasztás előtt el kell fogadnia a parlamentnek. Indoklása szerint azért, hogy mindenki tudja, ki milyen hatásköröket kap. Az új alkotmány egyik fő célja, hogy jelentősen csökkenjen az államfő hatásköre a parlament javára.

A kormányfő az épületfoglaló kelet-ukrajnai oroszbarát tüntetőket felszólította, hogy tegyék le a fegyvert, és hagyják el a megszállt hivatali épületeket. Donyeckben a megyei adminisztrációt tartják tüntetők a múlt hét vége óta megszállva, Luhanszkban pedig az ukrán biztonsági szolgálat (SZBU) épületét. Jacenyuk hangsúlyozta, hogy nem híve az erőszakos megoldásnak, ezért kéri a tüntetőket, hogy önként tegyék szabaddá az épületeket.

A tanácskozáson kiemelte, hogy Ukrajnában senki soha nem korlátozta az orosz nyelv használatát, és ezentúl sem fogja. Rámutatott arra, hogy a jelenleg hatályos, 2012-ben elfogadott nyelvtörvény de facto második államnyelvvé tette az oroszt. A hatályos nyelvtörvény szerint az Ukrajnában élő kisebbségek hivatalosan használhatják anyanyelvüket, ha arányuk eléri a 10 százalékot egy közigazgatási egységen belül. Eszerint az orosz ajkúak Ukrajna területének csaknem felén, 27 megye közül 13-ban élhetnek ezzel a joggal.