A parlament megbízatása az alakuló üléssel kezdődik, és a következő Országgyűlés megalakulásáig tart.

Az államfő az alakuló ülésen tesz javaslatot a miniszterelnök személyére. A miniszterelnök megválasztásához a képviselők több mint a felének szavazata szükséges, a kormányfő a megválasztásával hivatalba is lép.

A korábbi alkotmány arról is rendelkezett, hogy a miniszterelnök megválasztásáról és a kormányprogram elfogadásáról az Országgyűlés egyszerre határoz. Az alaptörvényben és az új házszabályban viszont már nincs utalás kormányprogramra.

Szintén az alakuló ülésen választják meg - az országgyűlési törvény szerint a frakcióvezetők indítványára, a korelnök javaslata alapján - titkos szavazással a házelnököt, az alelnököket és a jegyzőket. Közös indítvány híján a legnagyobb létszámú képviselőcsoport vezetője jogosult a házelnök személyére indítványt tenni. Ez esetben az alelnököket és a jegyzőket már az ő javaslatára választják meg, a frakcióvélemények meghallgatása után. A háznagyot a házelnök javaslatára választják meg.

A megválasztott képviselők megbízólevelüket az Országgyűlés alakuló ülését megelőzően a köztársasági elnöknek nyújtják be.

Az alakuló ülést az államfő nyitja meg, majd tájékoztatást ad a megbízólevelek átvételéről. A korelnök és a korjegyzők hivatalba lépése után a Nemzeti Választási Bizottság elnöke és a Nemzeti Választási Iroda elnöke számol be a választásról az Országgyűlésnek.

A képviselők a mandátumvizsgálat eredményéről szóló határozat elfogadása után esküt tesznek, majd vita nélkül határoznak a választással kapcsolatos beszámolók elfogadásáról.

Szintén az alakuló ülésen, a választási beszámolók elfogadása után jelentik be a frakciók megalakulását.

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője csütörtökön azt mondta az InfoRádióban, hogy az Országgyűlés május 6-án, az alaptörvény szerinti legkésőbbi időpontban alakulhat meg, mert a választási jogorvoslat elhúzódhat.