A BVOP ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a létszám a befogadások, szabadítások, valamint az időközben kiszabott jogerős mellékbüntetések miatt változik.

Azoknak az esetében, akik jelezték, hogy szavazni szeretnének, a büntetés-végrehajtási (bv-) intézetek elküldik a szükséges iratokat, az átjelentkezési és mozgóurna-igénylési kérelmeket az illetékes választási szervekhez.

Az érintettek fogva tartásuk helyén, a választási eljárásra vonatkozó jogszabályok szerint, mozgóurnával szavaznak a helyi választási irodával egyeztetett időpontban.

A BVOP közölte, hogy a bv-szervezet a választás előkészítése során szorosan együttműködik a Nemzeti Választási Irodával, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalával.

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény alapján az előzetes letartóztatásban lévő, továbbá a szabadságvesztés végrehajtása alatt az elítélt, a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést töltő elítélt, a büntetőjogi elzárás, valamint a szabálysértési elzárás és a pénzbírság, a helyszíni bírság, illetve közérdekű munka helyébe lépő szabálysértési elzárást töltő elítélt részére biztosítani kell, hogy - ha ezzel élni akar - a választójogát gyakorolhassa.

Az alaptörvény szerint nincs választójoga annak, akit bűncselekmény elkövetése vagy belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság a választójogból kizárt.

A büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló törvény szerint a szabadságvesztés végrehajtása alatt szünetel az elítélt joga ahhoz, hogy a választásokon választható legyen. Ha pedig el van tiltva a közügyektől, akkor választó sem lehet.