Politikai akarat kell a lakásépítéshez - mondta az InfoRádiónak a Társaság a Lakásépítésért Egyesület elnöke. Maráczi Zsolt úgy látja, hogy a lakásépítés vagy felújítás egyik pártnál sem központi kérdés. Ugyanakkor több ponton pozitívan nyilatkoznak.

"Úgy gondoljuk, hogy szükséges lenne, hogy az uniós forrásokat minél jobban bevonjuk a lakásépítésbe, lakásfelújításokba. Erre van lehetőség, ugyanis az energiahatékonyságot az Európai Unió támogatja. A második ilyen eszköz, amit javaslunk, hogy legyen egy háromszázalékos THM körüli, forintalapú, kiszámítható, hosszútávú lakáshitel, ami ezeket a projekteket támogatja. A harmadik javaslatunk pedig az, hogy a gyermeket vállaló, legálisan, energiahatékonyan építkező családok kapják vissza az építések áfatartalmát" - ismertette Maráczi Zsolt.

A válság előtt elkezdődött a lakáspiac hanyatlása, akkor még csak az árakat illetően és ez a folyamat máig tart - mondta az InfoRádiónak a portfolio.hu ingatlanpiaci elemzője, Ditrói Gergely.

"Az ország teljes gazdasági teljesítményének, az embereknek, főleg a fiataloknak a létbiztonsághoz, a munkahelyhez köthető biztonsághoz való érzetének kell javulnia folyamatosan a jövőben is, hogy ez generálja azt a biztonságot, ami szükséges ahhoz, hogy akár hitel segítségével vásároljanak maguknak ingatlan, egyáltalán elképzeljék az életüket Magyarországon" - mutatott rá a szakértő.

A portfolio.hu által megvizsgált pártprogramok szerint mindegyik politikai erő fontos feladatának tartja a fiatalok kivándorlásának megállítását és a megoldást részben a lakhatási lehetőségek vonzóbbá tételében látja.

Az MSZP elsősorban az üresen álló lakások felhasználására építi a lakástámogatási programját, amelyet kormányra kerülése esetén megvalósít. A panelprogramot pedig újraindítják - ígéri Horváth Csaba, a szocialisták fővárosi frakcióvezetője.

Horváth Csaba szerint a tulajdonszerzési támogatások meglehetősen hektikus képet alkotnak, éppen ezért ők a lakhatás támogatására koncentrálnának. Ez lakbér-, és lakásrezsitámogatást jelent, tehát a család megélhetési költségeinek a maximalizálását.

"Ez a rendszer pályázatként működött 2004-ben, amikor 600 millió forintból az önkormányzatok és az állam közös produkciójában egy lakbértámogatási rendszert hoztunk létre. Egy képlettel lehetett kiszámolni, hogy a család lakhatási költségei ne haladhatják meg a negyven százalékot. Ebbe a lakbért és a lakásrezsit is beleértettük, a fölötte lévő részt pedig állami és önkormányzati támogatásból pótoltuk. Ez a megoldás nagyon gyors segítséget tudott nyújtani azoknak a családoknak, amelyek egyébként lakásbérleményhez hozzá tudnának jutni, csak a piaci bérleti díjat nem tudják megfizetni" - magyarázta az MSZP fővárosi frakcióvezetője.

Jelezte: mivel sok, 100-150 ezer üres lakás van ma Magyarországon, ezért a szocialisták szerint nem elsősorban az építés, hanem a lakhatás kibővítésével ezeknek a megtöltése a legfontosabb cél és lehetőség.

"Folytatnánk a leállított panelprogramot, amelyben egyszerre van jelen a lakás- és fűtéskorszerűsítés, az energiahatékonyság, a hőszigetelés, a nyílászárócsere és a fűtés mérhetővé, szabályozhatóvá tétele.  - tudatta, hozzátéve: sajnos a kormány számos ígérete ellenére nincsenek kiírva az új pályázatok.

Beszámolt aról, hogy az energiahatékonyságot és szigetelés útján a megtakarítást magában hordozó korszerűsítéseket szeretnék kiterjeszteni a tömbházakra és egyedi lakóépületekre is.

"Lenne olyan pályázati modell, amelyben lakások korszerűsítésére lehetne támogatást kapni, és erre részben a széndioxid-kvóta értékesítésből származó és uniós forrásokat gondolunk felhasználni" - jelezte.

"Olyan mennyiségű üres lakás van az országban, hogy most nem lakásokat kell építeni, hanem a családokat kell lakáshoz juttatni, ezért a tulajdonszerzési támogatásokat, mint például a szocpolt most nem kívánjuk bővíteni. Egyébként sem működőképes, mert a családok nem tudnak hitelhez jutni a bankoktól, a szociálpolitikai támogatás meg nem elegendő egy lakhatási cél megvalósítására" - mondta Horváth Csaba.

Közösségi bérlakás-rendszert és nagyszabású épület-felújítási programot indítana az LMP - tudtuk meg Heltai Lászlótól, a párt gazdaságpolitikai szakszóvivőjétől.

Elmondta, hogy az LMP lakásprogramjának két fő eleme van. Egyrészt abból indulnak ki, hogy a lakhatás alapvető emberi jog, amit az Alkotmányba kellene foglalni, Éppen ezért az államnak és az önkormányzatoknak szerintük óriási felelőssége van abban, hogy segítsenek mindenkinek a lakhatásán.

Ezért szorgalmazzák a közösségi bérlakás-rendszer kialakítását. Ez segítené a lakhatásukat önerőből megoldani nem tudó családokat és a pályakezdő fiatalokat is. Az LMP ennek jegyében támogatja a civil szervezetek által összeállított Szociális Lakásügynökség koncepciót.

"Magyarországon jelenleg mintegy félmillió lakás áll üresen, ezek többnyire magántulajdonban vannak. Ezeket a lakásokat kellene bevonni egy olyan rendszerbe, ahol a tulajdonosok érdekeltek lennének a kiadásban, akár szociálisan rászorulók részére is" - fejtette ki Heltai László.

Az LMP másik fő pontja az épületszigetelési program, amely a lakások komfortját növelné és rezsijét csökkentené. Úgy vélik: évi 200 milliárd forinttal elérhető lenne, hogy tíz év alatt megújuljon a magyar lakásállomány nagy része.

A Jobbik nagy aranyú bérlakás-építési programba kezdene kormányra kerülése esetén. Z. Kárpát Dániel, a párt országgyűlési képviselője az InfoRádiónak elmondta: abból indulnak ki, hogy Magyarország legnagyobb jelenlegi katasztrófája a népesedési válság és ezzel összefüggésben a kivándorlás elképesztő felpörgése.

Megvizsgálták, hogy a fiatalok kivándorlásának legfőbb oka a pénzhiány és a minőségi munka hiánya, a második ok pedig a saját, önálló otthon megszerzésének kilátástalansága. A jelenlegi rendszerből szerintük a szociálpolitikai támogatás erősen szűkítő feltételekkel és kereskedelmi bankoknak erősen kiszolgáltató módon próbált segíteni, korlátozott hatásfokkal, a költségvetésben szereplő otthonteremtési összegből pedig egyetlen bérlakás sem épült.

Ezért a Jobbik amellett van, hogy átfogó otthonteremtési és bérlakás-építési programokkal, hazai kivitelező vállalkozásokkal, hazai beszállítói bázisra építve el kell érni, hogy az első üzemben legalább 30-40 ezer bérlakás épüljön fiatalok és középkorúak számára,. Ezekben a beköltözési költségek a piaci bérleti díjak felét-harmadát tennék ki.

"Néhány év múlva, ha már a beköltözők bizonyították, hogy az alapvető társadalmi együttélési szabályokat be tudják tartani, a bérleti díj egyfajta törlesztő-részletté alakul, amelynek végén kicsivel a bekerülési érték fölött az érdekelt családok tulajdonába kerülhet az ingatlan. Ezzel három legyet ütnénk egy csapásra: felpörgetnénk az építőiparon keresztül a gazdaságot, növeljük a gyermekvállalási hajlandóságot, csökkentjük a kivándorlási kedvet" - mutatott rá Z. Kárpát Dániel.

"Az eddigi rendszert ugyanakkor nem kívánjuk ledózerolni, aki élni kíván például a szociálpolitikai támogatásokkal, lehetővé tennénk ezt is" - jelezte.