Musztafa Dzsemiljev, az ukrán parlament képviselője a francia hírügynökségnek csütörtökön elmondta: "eddig nem láttunk semmi komoly intézkedést a nyugat részéről". Szerinte a vízumok kiadásának korlátozása nem lesz semmilyen hatással, mert a célba vett személyeknek "jó dolguk van Oroszországban".

"Azt mondtuk, hogy Ukrajnának be kell hívnia az ENSZ békefenntartó erőit, de tudom, hogy Oroszország ott van a Biztonsági Tanácsban, s ezért ebből nem lesz semmi" - magyarázta.

"Ha semmilyen más módszer nem segít, a NATO-nak kell elküldenie erőit. Ezt általában már csak akkor teszi, amikor már megtörtént a mészárlás. Azt szeretnénk, ha most megérkeznének, mielőtt mészárlásra kerül sor" - fejtegette Dzsemiljev, és közölte: szeretne találkozni Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral, vagy ha ez nem megy, akkor a helyettesével.

A krími tatár kisebbség a közel kétmilliós lakosság 12-15 százalékára rúg. A Sztálin idején deportált közösség a múltbeli tapasztalatok miatt ellenzi a félsziget csatlakozását Oroszországhoz, és támogatta a Viktor Janukovics megbuktatott ukrán elnök elleni tiltakozó mozgalmat.