A szervezet pénteki, MTI-hez eljuttatott közleménye szerint a közbeszerzések gyakran átláthatatlanok, nem nyilvánosak, és a jelenlegi törvényben sok a kiskapu. Emiatt a TI szerint elvárható lenne, hogy a közbeszerzések mindenki számára teljesen nyilvánosak legyenek.

Felhívták a figyelmet arra, hogy a módosított törvény ugyan megad határidőket arra, hogy mikor hozzák nyilvánosságra a közadatokat a közbeszerzési eljárásokat lefolytatók, de nem tartalmaz szankciókat a szabályszegők ellen. Hangsúlyozták, hogy a közzétételi jogsértések hatósági ellenőrzése és szankcionálása, illetve a közzététel kikényszerítése továbbra sem megoldott.

Az üzleti titokkal kapcsolatban a TI megjegyezte: a szabályozás pontosításával egyértelművé kellett volna tenni, hogy mi lehet üzleti titok, és mi nem. Most ugyanis erre hivatkozva rejtve maradhat, pontosan mire költi az állam a pénzt.

Nem változnak a meghívásos versenyre vonatkozó szabályok, amelyek a TI szerint látszatversenyt generálnak, mert az ajánlatkérő akár névleges ajánlattevőket is meghívhat a közbeszerzési eljárásba. Megjegyezték, hogy az eredeti módosítás ez ellen tett volna, a végső szövegből azonban kikerült az erre vonatkozó rész, és a módosítás hatályba lépésével az ajánlatkérő tárgyalás megtartása nélkül is indíthat majd eljárást három ajánlattevő közvetlen felhívásával.

A parlament pénteken módosította a közbeszerzési törvényt, szűkítve ezzel az üzleti titoknak minősíthető ajánlati adatok körét, és rögzítve egyebek mellett azt, hogy csak a nyertesnek kell fizetnie a dokumentációért. A módosítás két részben, június 30-án, illetve július 1-jén lép hatályba.