Infostart.hu
eur:
364.28
usd:
331.04
bux:
0
2026. november 17. kedd Gergő, Hortenzia

Martonyi: Nem szűnnek meg a közeljövőben az alkotmányjogi viták

A külügyminiszter nem számít arra, hogy az Alaptörvény negyedik, majd ötödik módosítását követően lezárulnának az alkotmányjogi viták az Európai Unió, az Európa Tanács és Magyarország között. Martonyi János a Velencei Bizottság ülését követően az InfoRádiónak azt mondta: sikerült Magyarország szempontjából kedvezően, jelentős mértékben változtatni a Velencei Bizottságnak a negyedik Alaptörvény-módosítással kapcsolatos szakvélemény-tervezete szövegén, de ez nem jelenti azt, hogy Magyarország egyetértene az abban foglaltakkal.

Sem a Velencei Bizottságban foglalt ténymegállapításokkal, sem pedig a következtetésekkel nem tudunk egyetérteni - hangsúlyozta az InfoRádiónak Martonyi János, aki az Európa tanács alkotmányjogi szekértői testületének, a Velencei Bizottság ülésén vett részt Olaszországban.

A külügyminiszter hozzátette azonban, hogy a jelentés a korábbiakhoz képest "sok tekintetben javult". Mint fogalmazott, a magyar álláspont egyszerű: elkötelezettek vagyunk az európai értékek és normák iránt, és nem tudjuk elfogadni azokat az állításokat, amelyek ezt az elkötelezettséget kétségbe vonják.

Beszélt arról is, hogy a politikai hirdetések kérdésében tovább folyik a párbeszéd az Európai Bizottsággal. Ennek a dialógusnak az a célja, hogy megtudjuk milyen esetleges kifogások merülhetnek fel.

Az ötödik alkotmánymódosítás kapcsán a külügyminiszter azt mondta, a Velencei Bizottság üdvözli a tervezett változtatásokat, amelyeket a magyar parlament az ősszel szavazhat meg. Martonyi János ennek ellenére úgy véli, az alkotmányjogi viták nem valószínű, hogy a közeljövőben megszűnnek, mivel ezek szerint politikai indíttatású viták.

Hanganyag: Németh Zoltán

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Felszabadulnak a nők? Veszélyben az iskolák? – Nagy „isztambuli vita” az InfoRádióban

Nem csak egy intézményrendszer kiépülését, de a gyermekek és nők körül dolgozók érzékenyítését, oktatását is várja az Isztambuli Egyezmény magyarországi ratifikálásától a Democracy Institute Leadership Academy közép- és kelet-európai igazgatója, Szelényi Zsuzsanna. Az Axioma Központ alapító-elnöke, Giró-Szász Áron szerint viszont Magyarországnak nem szabadna ratifikálnia az Isztambuli Egyezményt, mivel az szerinte veszélyes árukapcsolást tartalmaz a genderideológia kötelező oktatásba emelésével.
inforadio
ARÉNA
2026.11.17. kedd, 18:00
Paréj Áron
kiberbiztonsági szakértő, a Cyber Operations Group alapító ügyvezetője
Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Gigabotrány a legnagyobb német banknál: több mint 15 millió kiszivárgó dokumentum leplezte le a pénzügyi manipulátort

Több mint 15 millió belső dokumentum kiszivárogtatásával leplezte le egy több mint 200 újságíróból álló, "Inside Deutsche Bank" névre keresztelt projekt a legnagyobb német bank működését övező káoszt és a felszín alatti szabálytalanságokat. Bár Christian Sewing vezérigazgató (címlapképünkön) az elmúlt nyolc évben a német nagybank megmentőjeként, a korábbi botrányok megoldójaként és kíméletlen kockázatkezelőként lépett fel a nyilvánosság előtt, a belső levelezésekből teljesen más kép rajzolódik ki. A menedzsment ugyanis gyakran szándékosan háttérbe szorította a biztonsági előírásokat, gyanús ügyfelekkel üzletelt, manipulatívan kommunikált a befektetőkkel, és súlyos informatikai anomáliákat tussolt el - számolt be a Financial Times. A projekt magyar résztvevőjeként a Direkt36 a Telexen megjelent cikkében tett közzé további szaftos részleteket, amelyekben orosz oligarchák, Donald Trump és Jeffrey Epstein neve is előkerül. A Deutsche Bank már kedd reggel reagált az ügyben megjelent cikkekre, hangsúlyozva, hogy a mai már nem ugyanaz a bank, amelyet a dokumentumokból megismerhet a nyilvánosság. A piacot egyelőre nem nyugtatta meg a társaság reakciója: 3,5% feletti mínuszban jár a részvényárfolyam a nyitás előtti kerekedésben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×