A kormányfő angol nyelvű beszédében az Európa előtt álló kihívásokkal kapcsolatos téziseit foglalta össze. Hangsúlyozta: a kontinenst jellemző magas, újratermelődő államadósság leküzdésének fontosságát, valamint azt, hogy a második világháború utáni jóléti állam helyett munkaalapú társadalmat kell kiépíteni, amelynek jegyében Magyarország például már bevezette új, versenyképes adórendszerét, és egy rugalmas munka törvénykönyvét alkotott, mindezt azért, hogy jobban megérje dolgozni.

Orbán Viktor szólt arról is, hogy az intézményes és a személyes irányításnak egyensúlyban kell lennie Európában, majd jelezte: tévesnek tartja azt az elgondolást, amely szerint a nemzeti identitások erősítése okvetlenül konfliktushoz vezetne vagy gyengítené a kontinenst. Szavai szerint Európa csak akkor lehet sikeres, ha tiszteli az őt alkotó nemzetek akaratát. Úgy vélekedett ugyanakkor, már most látható, hogy Európa kilábalása a válságból hosszabb folyamat lesz.

A miniszterelnök a portugál-magyar kapcsolatokra kitérve azt mondta, hogy Magyarország rokonszenvvel tekint a hozzá hasonló méretű dél-európai országra, és nemcsak gazdasági ügyekben, hanem azért is, mert mindkét államnak meg kellett harcolnia a diktatúrával.

Orbán Viktor előadása után számos kérdést kapott a több száz érdeklődőből, többségében fiatalokból álló hallgatóság soraiból. Egyikük arról érdeklődött, hogy szerinte mire vezethető vissza a Dél-Európában tapasztalható radikalizálódás. A magyar miniszterelnök úgy vélekedett, a vezetőknek látniuk kell, hogy az európai közélet tele van negatív energiákkal, amelyeket nehéz kezelni. Leszögezte ugyanakkor, hogy az Európai Uniónak az utóbbi öt évben nem sikerült megoldania a válságot.

Azt is kinyilvánította egy másik felvetésre válaszul, hogy a magyar alkotmány zéró toleranciát hirdetett a kisebbségellenességgel szemben, mert az emberi méltóság sérthetetlen.

Az EU-csatlakozást firtató kérdésre válaszolva egyértelművé tette, Magyarország nyert azzal, hogy csatlakozott az EU-hoz, sőt szerinte ha korábban vették volna fel az unióba a közép-európai államokat, az EU is többet nyert volna, erősebb lenne.

Ezért nem szabad elhúzni a balkáni országok felvételét - hívta fel a figyelmet.

Az euróövezeti integráció ügyében megismételte azt az álláspontját, amely szerint Magyarországnak addig nem szabad csatlakoznia a közös pénzt használó tagállamok csoportjához, amíg nem éri el az eurózóna GDP-jének 90 százalékát.

Egy másik érdeklődő a hajléktalanokkal és a homoszexuálisokkal kapcsolatos álláspontjáról faggatta a kormányfőt. Orbán Viktor reagálásában idézte a magyar alaptörvény hajléktalanokkal kapcsolatos rendelkezéseit, majd rámutatott, hogy Magyarországon több férőhely van a hajléktalanszállókon, mint ahány fedél nélküli.

A homoszexuálisokkal összefüggésben azt mondta, hogy a magyar alkotmány vonatkozó passzusa a kétezer éves zsidó-keresztény hagyomány része, és nem irányul senki ellen. Az alaptörvény úgy szól, Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.

Szóba került a tanácskozáson az Alkotmánybíróság (Ab) helyzete is, amelynek ügyében Orbán Viktor úgy foglalt állást, hogy az Ab nem alkotója, hanem értelmezője az alaptörvénynek. Mint fogalmazott: a munkamegosztás úgy áll, hogy az alkotmány létrehozása a választott képviselők feladata, az értelmezés pedig az Alkotmánybíróságé. Megjegyezte, a magyar alaptörvény kissé eltér a divatos, mainstream értékrendet képviselő alkotmányoktól, vélhetően ezért is váltott ki vitát. Egyúttal hallgatóságának is azt javasolta, harcoljon saját álláspontjáért.

Orbán Viktor beszélgetőpartnere a korábbi dél-afrikai elnök, Frederik Willem de Klerk volt, aki az apartheid rendszer békés felszámolásáért közösen kapott Nobel-békedíjat Nelson Mandelával. Frederik Willem de Klerk beszédében a globalizációs kihívásokról szólt, amelyeket a helyi vezetőknek figyelembe kell venniük politikájuk kialakításakor.

Orbán Viktor az estorili előadással zárta portugáliai látogatását. Ezt megelőzően, délelőtt beszédet mondott ugyancsak Estorilban, a magyar-portugál-brazil üzleti fórumon, délután Lisszabonban udvariassági látogatást tett Anibal Cavaco Silva portugál államfőnél, majd megbeszélést folytatott Pedro Passos Coelho miniszterelnökkel.