Martonyi János rámutatott: ennek érdekében sokat kell tenni a kétoldalú keretek között is, erősíteni kell az egyébként rendkívül jó kapcsolatokat és együttműködést a két ország között, fel kell gyorsítani a közös projektek végrehajtását, jobban össze kell kötni a két országot a közlekedési infrastruktúra, az energetika és az "emberi szféra" tekintetében.

Az MTI kérdésére válaszolva Vesna Pusic kijelentette: attól függetlenül, hogy a két ország együttműködése eddig is intenzív volt, az unión belül tovább kell erősíteni. Biztonsági és geopolitikai tekintetben közös céljaik vannak, és egy sor olyan terület van, amely az unión belül is ésszerűvé teszi majd a feladatok összehangolását - tette hozzá.

Vesna Pusic tájékoztatása szerint a megbeszélésen szó volt a transzeurópai közlekedési és energetikai folyosók kiépítéséről, különös tekintettel a balti-adriai összeköttetésről, a Magyarországot és Rijekát, illetve Magyarországot és Plocét összekötő közlekedési folyosó fejlesztéséről.

A két külügyminiszter elmondta: mindkét ország támogatja azt, hogy reformok végrehajtása révén a többi délkelet-európai ország is az EU teljes jogú tagjává váljon. Üdvözölték Belgrád és Pristina megállapodását, amely szerintük egy újabb lépést jelent a térségbeli stabilitás megteremtése felé.

A magyar külügyminiszter bejelentette, hogy a horvát tárcavezetőnek hivatalos jegyzéket adott át az eszéki magyar főkonzulátus újranyitásáról. Zágrábban megnyílik a magyar kulturális intézet, és ez is a horvátországi magyar jelenlét erősítésének, illetve a kétoldalú kapcsolatok elmélyítésének eszköze - tette hozzá Martonyi János.

A magyar diplomácia irányítója elismerését fejezte ki Horvátországnak az elért eredményekért, azért a "nagyon kemény és komoly" munkáért, amely elvezetett oda, hogy az ország július 1-jén az EU tagjává válik. Vesna Pusic megköszönte, hogy Magyarország az elsők között ratifikálta Horvátország uniós csatlakozási szerződését, és segítette tapasztalataival Zágrábot az integrációban.

Újságírói kérdésre válaszolva Martonyi János kijelentette: zágrábi tárgyalásain nem esett szó arról, hogy a Mol olaj- és gázipari társaság esetleg további INA-részvényeket szándékozna vásárolni. Az INA és a Mol viszonyáról viszont szó volt, és ezzel kapcsolatosan kiemelték: mindkét fél érdeke, hogy az INA sikeres, jól működő, nyereséges, illetve regionális és nemzetközileg is jelentős súllyal bíró vállalat legyen. A Bloomberg újságírójának kérdésére válaszolva Martonyi János kifejtette, hogy a Mol nem állami cég, és a két olajtársaság kapcsolata kifejezetten üzleti kérdés.

Martonyi Jánost zágrábi látogatása során fogadta Ivo Josipovic köztársasági elnök, Zoran Milanovic miniszterelnök és Josip Leko parlamenti elnök is. A külügyminiszter a zágrábi Diplomáciai Akadémia rendezvényén előadást tartott az uniós integráció kérdéseiről és előnyeiről.