Schmidt Mária történész az Inforádió Aréna című műsorában azt mondta, a brüsszeli döntéshozók nem veszik figyelembe, hogy Németország egyesülésével, a volt szocialista országok csatlakozásával és a válsággal új korszak kezdődött Európában.

Ugyanakkor Magyarország nem akar betagolódni ebbe a mozdulatlan helyzetbe - fogalmazott a főigazgató. Schmidt Mária szerint az a probléma, hogy az Európai Uniót karizma és vízió nélküli, csak saját érdeküket féltő politikusok irányítják. Az unió élén ma nincs egyetlen olyan államférfi sem, aki például Charles de Gaulle-hoz mérhető.

A holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapjáról a Terror Háza Múzeum főigazgatója azt mondta, ha mindenki megérti, hogy a 20. század közepén Európa milyen szörnyűségekre volt képes, akkor a jövőben talán jobban védekezhetünk ellenük.

Schmidt Mária a néhai francia köztársasági elnökről is beszélt a műsorban. A budapesti Francia Intézet és a Terror Háza Múzeum kedden nemzetközi konferencián elemezte de Gaulle (1890-1970) jelentőségét.

Schmidt Mária a konferencián elmondta: az ötödik köztársaságot megalapító de Gaulle "politikaellenes politikus" volt, diktátortípus. A kor szellemének megfelelően teret engedett a demokráciának, de a kompromisszumokat taktikai engedményeknek tekintette, és meggyőződésének érvényre juttatásától semmilyen megegyezés reményében nem volt hajlandó lemondani. Úgy fogalmazott: a tábornok "katonának túl politikus, politikusnak túlontúl katona volt". Ameddig az akarata maradéktalanul érvényesült, "addig, de csak addig" vállalta a felelősséget, bármilyen kilátástalan, reménytelen, veszélyes volt is a helyzet.

Hangsúlyozta: elhivatottságára, küldetéstudatára támaszkodva szerezte vissza hazája régi dicsőségét, vagy legalábbis annak egy részét. Ha Franciaország nem válhatott is újra Európa vezető hatalmává, de Gaulle teljesítménye révén bekerült a döntéshozók közé.

Baczoni Dorottya, a Terror Háza Múzeum munkatársa előadásában kifejtette: de Gaulle mindig Oroszországnak nevezte a Szovjetuniót, mivel úgy gondolta, hogy Oroszország örök, és "úgy fogja felszívni a kommunizmust, ahogy itatós a tintát", a Szovjetunió tehát csak múló állapot.

A magyar külpolitika az ötvenes évek végén, a hatvanas évek elején nem folytatott önálló külpolitikát, Moszkvához és a többi szocialista ország által meghatározott irányhoz igazodott - emlékeztetett. Abban az időszakban, amikor Franciaország nemzetközi megítélését az algériai háború határozta meg, Magyarország az 1956-os szabadságharc leverését követően elszigetelődött, ami korlátozta amúgy sem túl nagy külpolitikai mozgásterét. Ez megmutatkozott a magyar-francia kapcsolatokban is, csak kis lépésekben sikerült haladást elérni - tette hozzá.

A teljes Arénát meghallgathatja, ha ide kattint.