Az órák évente kétszeri átállítását energiatakarékossági okokból az Egyesült Államokban vezették be 1916-ban. Európában 1996-ban honosodott meg; alapja, hogy a tavaszi és őszi napéjegyenlőség között a nappalok hosszabbak, mint az éjszakák, így minél inkább egybeesik a lakosság szokásos ébrenléti ideje - a reggel 7 és este 10 óra közötti időszak - a természetes nappali világosság idejével, annál kevesebbet kell a lámpákat használni.

Az óraátállítás eltörlését követelők azonban kétségbe vonják az áramfogyasztás csökkenését, legerősebb érvük mégis az, hogy a változás rossz élettani hatásokkal jár, mert felborítják a megszokott életritmust. Emiatt aztán az átállás utáni napon megnő például a szívinfarktus veszélye, de rosszabbul érezhetik magukat azok is, akik magas vérnyomástól, migréntől szenvednek.

Ami biztos, hogy a hétvégén elkezdődik a nyári időszámítás, vasárnap hajnali 2 kor 3 órára kell az órákat előreállítani. A menetrendek az átállítás, a húsvét és a tavaszi szünet miatt is változnak. A MÁV vonatai vasárnap ünnepnapi, jövő hétfőn pedig a vasárnapi menetrend szerint közlekednek. A Nyugati pályaudvarról Szobra 0. óra 48-kor és a Szolnokra 0.43-kor induló vonat már a nyári időszámítás szerint érkezik a végállomásra, a Lajosmizséről eredetileg 2.45-kor és a Debrecenből 2.36-kor induló szerelvények pedig 3 órakor indulnak a Nyugati pályaudvarra.