Bár az Államadósság-kezelő Központ honlapján az olvasható, hogy 80 százalék fölött van a GDP-arányos államadósság, Ezzel szemben Giró-Szász András kormányszóvivő az InfoRádió Aréna című műsorában úgy látta, hogy a sikeres dollár-kötvény kibocsátásokat is bele kell számítani a végeredménybe.

Ezek a pénzek nagyobb mértékben jönnek be ezáltal, mint az előzetes tervezet. Ez tartalékot képez. Ezt a tartalékot a magyar kormány, amikor jön az adósság-visszafizetési ütem, az idei évben több alkalommal, akkor ebből a tartalékból fizeti ki. Tehát magyarul a kormány lényegében az első két hónapban az egész évre vonatkozó tartalékot létrehozta és felhalmozta. Ebből adódóan ez a tartalék megjelent az államadósságban, hiszen még nem fizetődött vissza - magyarázta a kormányszóvivő.

Ha tehát a tartalékot levonjuk az adósságból, a tavaly év végi 79 százalékos GDP-arányos államadósságnál is alacsonyabb értéket kapunk - húzta alá Giró-Szász András, akinek számításai szerint ez az érték 78,5 százalék.

A kormányszóvivő kitért arra is, hogy az áfa-csökkentés azért nem lenne megfelelő eszköz a rezsicsökkentés helyett, mert ezzel ismét csak az állam és a lakosság viselné a terheket.

Hiszen ha az áfa-kulcsot csökkentik, az államra rónak terheket. Tehát az MSZP kezdeményezésének egyetlen kedvezményezettje van, a piaci cég. Ezt pedig a kormány semmiképp nem tudja támogatni - tette hozzá Giró-Szász András, aki beszélt a rezsicsökkentés folytatásáról is. Elmondta, hogy a vízdíjak esetében a nagy regionális különbségek miatt csak kora nyárra tervezik meghozni a döntést. Nagyobb időintervallumot hagy magának az Országgyűlés, mert rengeteg árképzést kell összevetni, és köztük rendet tennni. A gáz és a villany esetében sokkal egységesebb a szabályozás, ezért is volt könnyebb és gyorsabb meglépni a csökkentést - fűzte hozzá a kormányszóvivő.

Az Aréna teljes adását meghallgathatja, ha ide kattint.