A fejlesztési program, amelyet az ukrán-magyar határvízi együttműködés és Duna Régió Stratégia keretében valósítanak meg, árvízvédelmi töltések fejlesztését, árapasztó tározók építését, nagyvízi mederrendezést, valamint a felső-tiszai közös monitoring árvízi előrejelző rendszer kiterjesztését célozza a határ mindkét oldalán.

Az elképzelések szerint a program végleges változata júniusban kerülhet a magyar és ukrán kormánymeghatalmazottak elé, a jóváhagyás után kezdődhet el a fejlesztési programban előirányzott beruházások előkészítése, illetve a megvalósításhoz szükséges műszaki és pénzügyi tervek elkészítése.

A találkozón a felek elfogadták a fejlesztési koncepciót. Medgyesy Balázs, a Duna Régió Stratégia kormánybiztosa elmondta: a beruházás kereteként szolgáló stratégia az Európai Unió magyar elnöksége alatt indult el, és az országhatárokon átívelő közös árvízi védekezést teszi lehetővé a Duna és mellékfolyói vízgyűjtőjének területén. A stratégiai program épít a már meglévő együttműködésre és tapasztalatokra, valamint részvételt biztosít a régió nem uniós tagállamainak az uniós árvízvédelmi együttműködésben.

A kormánybiztos megfogalmazása szerint a feltételek adottak ahhoz, hogy ez az együttműködés minta legyen a Duna-stratégián belül is, hiszen az árvízi kockázatok kezelésének tekintetében a magyar-ukrán határvízi bizottsági munka több évtizedre nyúlik vissza - fogalmazott. Medgyesy Balázs hozzátette: erre, illetve a legkorszerűbb eszközökkel és szakmai tudásra alapozva készült el az a közös fejlesztési koncepció, amely az két ország határ menti területeinek árvízi veszélyeztetettségét hivatott csökkenteni, illetve minimalizálni.

A program magyar és ukrán oldalon összesen több mint húsz elemet tartalmaz - ismertette Bodnár Gáspár, a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság vezetője az eseményen. Magyar oldalon - a Vásárhelyi Terv Továbbfejlesztése (VTT) Program elképzelését folytatva - a töltések magasítását, a hullámterek rendezését és vízelvezető képességének helyreállítását tartalmazza a fejlesztési koncepció, amelyben figyelmet fordítanának a további víztározási lehetőségek feltárására, valamint az árvízi riasztó és előrejelző rendszer fejlesztésére.

Az elfogadott koncepció ukrán oldalon közel 30 kilométer hosszban töltésfejlesztései munkálatokat, valamint síkvidéki és hegyvidéki árapasztó tározók tervezését és építését tartalmazza. A négy tervezett tározó közel 100 millió köbméter vizet lenne képes befogadni, ami elősegíti az árvízszintek csökkentését a közös magyar-ukrán határszakaszon - ismertette Vologyimir Csipak, a Magyar-Ukrán Határvízi Bizottság kormánymeghatalmazott-helyettese, a Tiszai Vízgyűjtő-gazdálkodási Igazgatóság vezetője az eseményen.

Hozzátette: a tervek szerint a tározók a Borzsa vízgyűjtőjén, illetve a beregszászi, a nagyszőlősi és a huszti járás területén épülnének meg. A kormánymeghatalmazott-helyettes közlése szerint a programban figyelmet fordítanak a meglévő magyar-ukrán távmérő rendszer továbbfejlesztésére, emellett az aszályos időszakban a vizes élőhelyek vízpótlása is lehetővé válna.