Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Tárki: mélyponton a választói érdeklődés

Júliusban az elmúlt egy év legalacsonyabb választási aktivitását mérte a Tárki: a választóknak kevesebb, mint a fele rendelkezik valamilyen pártpreferenciával és alig több, mint negyede tekinti magát biztos szavazónak.

Az 1000 fő megkérdezésén alapuló, a 18 éves és idősebb lakosságot életkor, nem, iskolai végzettség és lakóhely szerint reprezentáló kutatás alapján júliusban az előző hónaphoz képest lényegében nem változott a Fidesz-KDNP és az MSZP támogatottsága.

Érdekesség ugyanakkor, hogy míg májusban a kormánypártok és a szocialisták támogatottsága az elmúlt években nem tapasztalt szinten közelítette meg egymást, addig az előző két hónap során újra nőtt a különbség a két párt támogatottsága között, ami mögött az MSZP támogatottságának kismértékű csökkenése és a Fidesz-KDNP-vel szimpatizálók részesedésének stagnálása áll.

A többi parlamenti párt támogatottsága szintén változatlan. Ugyanakkor továbbra se a pártok szimpatizánsai, hanem a pártok közül választani nem tudó vagy a szimpátiáját el nem áruló választópolgárok alkotják a legjelentősebb csoportot, sőt arányuk az elmúlt hónapban még kissé nőtt is, így a bizonytalan és titkolózó választók aránya újra a csúcson van.

A Fidesz-KDNP támogatottsága a teljes népességen belül június után júliusban is 18 százalék, míg az MSZP-é 14-ről 12 százalékra változott. A pártpreferenciájukat tekintve bizonytalanok vagy azt el nem árulók aránya viszont 48-ról 52 százalékra nőtt az elmúlt egy hónap alatt.

A pártválasztók körében a Fidesz-KDNP támogatottsága 36-ról 38 százalékra, az MSZP-é pedig 27 százalékról 25-re módosult.

A többi parlamenti párt népszerűsége is lényegében változatlan: júniusban a Jobbik a teljes népesség 11 százalékának bizalmát élvezte, ami júliusban 10 százalékon áll, a pártválasztók körében pedig mindkét hónapban 22 százalékos a támogatottságuk. Az LMP a teljes népességen belül júniusban és júliusban egyaránt 5 százalékot, a pártválasztók körében 10 százalékot ért el. A Demokratikus Koalíció szavazói a teljes népességen belül mindkét hónapban 2 százalékot, a pártválasztók körében pedig 3 százalékot tesznek ki.

Címlapról ajánljuk
Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Menekülő tömeg, sikolyok és lövések – így élte át Krakkó a szombati borzalmat – újabb részletek

Lengyel állampolgár lövöldözött a krakkói főtéren, aki egyedül cselekedett, társai nem voltak – értesült az Onet lengyel hírportál szombat késő délután. A férfinél nem voltak személyi okmányok, személyazonosságát operatív munkával derítették ki - idézte a lap a rendőrséget.

Most tudta meg, hogy ő volt „Pillangó” – Besenyei Péter „ügynökügye”

Részletesen beszélt az egykori műrepülő-szupersztár arról, mit csinált állambiztonsági kérésre a nyolcvanas évek derekától, a vele interjút készítő szakíró pedig az InfoRádióban arról számolt be, kerülnek még elő nagy nevek az autó-motorsport világából, de méltósággal kell kezelni az információkat.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

Veszélyes csapdában ragadhat a gazdaság, hiába áramlik a külföldi tőke az országba

A külföldi közvetlentőke-befektetésekre (FDI) épülő, exportvezérelt növekedési modell hosszú idő óta meghatározza Magyarország és a többi visegrádi ország gazdasági fejlődési pályáját és felzárkózási lehetőségeit. A külföldi beruházások új termelési kapacitásokat, exportlehetőségeket és technológiát hoztak, továbbá a multinacionális vállalatok révén a térség szorosan bekapcsolódott az európai termelési hálózatokba. Magyarország EU-átlaghoz való konvergenciája 2018-ig erőteljes volt, azóta azonban lassult. A lassulásnak számos magyarázata lehet a humán tőke és az innováció korlátaitól a demográfiai és intézményi tényezőkön át a világgazdasági környezet változásáig, valamint magának a növekedési modellnek is vannak korlátai. Ezért érdemes az FDI és a növekedés közötti kapcsolatot vizsgálni. Mivel a külföldi közvetlentőke-befektetések jelentős része a globális értékláncokhoz kapcsolódva érkezett Magyarországra és a visegrádi országokba, ezért érdekes lehet ezeket is beemelni az elemzésbe.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×