Az Országgyűlés honlapján olvasható írásbeli válaszban Varga Mihály úgy fogalmaz: a devizatartalék szükséges szintjének meghatározása, továbbá felhasználása a korábbi és az új jegybanktörvény szerint is a jegybank Monetáris Tanácsának kizárólagos hatáskörébe tartozik. Vagyis a jegybank által kezelt devizatartalék feletti rendelkezés joga kizárólag a jegybankot illeti meg. Ezen a szabályozáson - a nemzetközi szervezetek ajánlásával egyetértésben - a magyar kormány nem kíván változtatni - fűzte hozzá.

A magyar kormány abban érdekelt, hogy a magyarországi devizatartalékok szintje minél magasabb legyen, és ezáltal elősegítse a gazdaság stabilitását - jegyezte meg a tárca nélküli miniszter.

A jegybanktörvény módosításába új elemként került be, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok - amennyiben azok nem minősített adatok - az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.

Korábban egyhangúlag támogatta a jegybanktörvényhez múlt héten benyújtott törvénymódosító javaslatot az Országgyűlés Számvevőszéki és Költségvetési Bizottsága. A testület egyúttal általános vitára alkalmasnak találta a jövő évi költségvetésről szóló előterjesztést.

Karvalits Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a jegybanktörvényről elmondta: továbbra is úgy látják, hogy a harmadik alelnök esetleges kinevezése, illetve a monetáris tanács létszámának növelése sem szakmailag, sem költséghatékonyság szempontjából nem indokolt.

Karvalits Ferenc ugyanakkor hangsúlyozta: a törvénymódosítás, ha elfogadják, teljesíti azokat az elvárásokat, amelyeket a nemzetközi szervezetek részvételével zajlott ötoldalú egyeztetéseken megfogalmaztak.