Az államfő június elején küldte vissza az Országgyűlésnek megfontolásra az egy héttel korábban elfogadott előterjesztéseket, miután az előbbit a házszabályba és a jogalkotási törvénybe ütköző módon hagyta jóvá a Ház, az utóbbi pedig - kodifikációs pontatlanságai miatt - súlyos koherenciazavarban szenvedett.

Most a parlament a kisajátítási törvény módosítására tett javaslatból törölte azt az előzőleg a zárószavazás előtt elfogadott, házszabálysértő rendelkezést, amely az állattenyésztési törvényen is változtatott volna, és pontosította a sportingatlanok rendezését szolgáló jogszabály hatályba lépését is.

Az államfő egyik kifogása az volt, hogy az Országgyűlés, a házszabályt megsértve, a kisajátítási törvény módosításakor az állattenyésztési törvényhez is hozzányúlt, noha azt az egységes javaslat nem érintette. Tarnai Richárd (KDNP) zárószavazás előtti javaslata azt célozta, hogy - mivel a jogszabály nem biztosított kellő felkészülési időt az ebtenyésztőknek az állami elismerés megszerzéséhez és más rendelkezések betartásához - jövő év június elsejéig tekintsenek el az ezzel összefüggő állattenyésztési bírság alkalmazásától.

Azóta ennek érdekében, a házszabályi rendelkezéseket betartva, négy kormánypárti képviselő önálló előterjesztésben kezdeményezte ugyanezt.

Az újból elfogadott kisajátítási törvény lényege egyébként az, hogy a kisajátítási eljárásban hozott közigazgatási határozattal szemben kérhető bírói felülvizsgálat a sérelmezett döntés érdemi megváltoztatására is kiterjedhessen.

Áder János arra is felhívta a Ház figyelmét, hogy a törvénymódosítás a parlament alkotmányügyi bizottságának kezdeményezésére a sportcélú ingatlanok tulajdonjogi helyzetének rendezéséről szóló, szintén aznap elfogadott, de még nem kihirdetett jogszabályon is változtatott volna, amit azonban a jogalkotási törvény nem tesz lehetővé.

Az államfő egyúttal ezt, vagyis a sportingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló törvénymódosítást is visszaküldte az Országgyűlésnek. Az előterjesztés ugyanis a többitől eltérő hatályba léptetési rendelkezést alkalmazott volna az 5. szakasz 5. bekezdésére, ám az említett paragrafusnak csak öt pontja van, ötödik bekezdése nincs. A köztársasági elnök rámutatott, hogy ez olyan súlyos koherenciazavart okoz a fideszes Bánki Erik, Hadházy Sándor és Babák Mihály javaslatára megszavazott törvényben, amit csak annak újbóli megtárgyalásával és elfogadásával lehet orvosolni.

A parlament ezt most megtette: pontosította a hatályba léptető rendelkezéseket, és kijavított más kodifikációs hibákat is.

A javaslat így - egy év elején hatályba lépett törvénymódosítást felülírva - ismét megteremti annak lehetőségét, hogy a sportigazgatási szerv méltányosságból hozzájáruljon a sportcélú ingatlanok elidegenítéséhez. Az Országgyűlés tavaly év végén még teljes elidegenítési és terhelési tilalmat vetett ki 2012. január 1-jétől a sportingatlanokra a tulajdonjog megszerzésétől számított tizenöt évig. Most viszont ismét lehetőség nyílik arra, hogy a sportingatlanokat fejlesztés, korszerűsítés vagy felújítás céljából megterheljék, vagy ezzel összefüggésben elidegenítsék.

A záróvitában az LMP-s Schiffer András arra hívta fel a figyelmet, hogy a kormánytöbbség az elmúlt két évben számos javaslatot, köztük sarkalatos törvényeket is házszabályellenesen - az eredeti előterjesztéshez nem kapcsolódó zárószavazás előtti módosító indítványokkal kiegészítve - fogadott el, ez pedig akár ahhoz is vezethet, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti őket. Erről beszélt Bárándy Gergely (MSZP) is, megjegyezve, így a sarkalatos törvények megváltozásához 2014 után nem kell majd kétharmados többség, elég lesz, ha a parlamenti képviselők negyede azok felülvizsgálatát kéri a testülettől.

Balla György, a Fidesz frakcióigazgatója ezzel szemben azt mondta: az Országgyűlés egy technikai hibát javít ki az államfő észrevételére.