Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Megköthetik a BKV közszolgáltatási szerződését

A Fővárosi Közgyűlés döntése értelmében megkötheti a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) a BKV-val az új, május elsejétől érvényes közszolgáltatási szerződését. A közgyűlés jóváhagyta a vízművek visszavásárlását is.

A közgyűlés szerdai ülésén 18 igen, 9 nem szavazattal és 3 tartózkodás mellett fogadta el a határozatot a közszolgáltatási szerződés megkötéséről a BKV-val. A szerződés szerint a kormány egyebek mellett vállalja, hogy továbbra is biztosítja az utazási kedvezmények ellentételezését a mindenkori szabályok szerint, illetve csak az új finanszírozási források megteremtése ütemében csökkenti, illetve szünteti meg az állami támogatást.

A kabinet vállalta azt is, mindent megtesz annak érdekében, hogy uniós forrásokból fejlessze a BKV az infrastruktúráját, vezessen be elektronikus jegyrendszert, és egyetértenek azzal, hogy a kerületeknek és az agglomerációnak is részt kell vállalnia a BKV finanszírozásában.

Budapest egyebek mellett azt vállalja, hogy megvizsgálja a külső szolgáltatók bevonásának lehetőségét, illetve a közösségi közlekedés költségnövelő tényezőit és az inflációt figyelembe vevő, a bevételeket növelő üzlet- és tarifapolitikát alkalmaz. A főváros vállalja továbbá, hogy uniós támogatás esetén áttér az elektronikus jegyrendszerre, és mindent megtesz annak érdekében, hogy a közlekedés szervezése és ellátása során kiemelt szempont legyen a gazdálkodói hatékonyság növelése, illetve a közösségi közlekedés költségeinek csökkentése.

Az előterjesztés vitájában Horváth Csaba, az MSZP frakcióvezetője azt mondta, a kormány ki akar vonulni a fővárosi közösségi közlekedés finanszírozásából, a megállapodásban foglaltak pedig "katasztrofális" következményekkel járnak Budapest számára. A BKV korábban 76 milliárd forintot kapott az államtól, most 48 milliárdot erre az évre ugyan megkaphat, de később a kormány semmit nem fizethet - mondta.

Németh Zoltán, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta, sokan várják tőlük, hogy a "Demszky-korszak" után rendet tegyenek, és meggyőződését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a finanszírozás biztosítása érdekében tett erőfeszítéseik sikeresek lesznek.

Hanzély Ákos LMP-s képviselő szerint a dokumentumból az derül ki, hogy a kormány ki akar vonulni a finanszírozásból, ez a lépés szerinte érthető lenne, ha lenne alternatíva. Jelezte, hogy a főváros és a kormány vállalásai nincsenek egyensúlyban, a kormány diktátumai érvényesültek. Losonczy Pál, a Jobbik frakcióvezetője szintén azt hangoztatta, hogy a kormány ki akar szállni a közösségi közlekedés finanszírozásából, de nem értik, miért. Elmondta ugyanakkor, tudják, hogy a megállapodásnak létre kell jönnie, de az előterjesztést ebben a formában nem tudják támogatni.

Tarlós István főpolgármester azt mondta, hogy 2011-ben a főváros több pénzt kapott a BKV működtetésére a kormánytól, mint 1990 óta bármikor.

Hozzátette ugyanakkor, nem vitatja, hogy "nehéz" megállapodás született, ami súlyos terheket ró a fővárosra, de a hosszútávú finanszírozás tekintetében soha nem tartott ott a BKV, ahol most.

György István főpolgármester-helyettes előterjesztő a vitában elhangzottakra úgy reagált, hogy az elmúlt 20 évben nem volt megoldva a közlekedés finanszírozása, és az ellenzék olyat kér a mostani vezetésen számon, amit 20 éven át nem oldottak meg.

Döntöttek a díszpolgári címekről

A Fővárosi Közgyűlés szerdai, zárt ülésen meghozott döntése értelmében 16-an kapnak budapesti díszpolgári címet az idén.

Az új díszpolgárok: Balázs György okleveles mérnök, professor emeritus, a műszaki tudomány doktora, Bara Margit Kossuth-díjas színművész, Bertalan Tivadar festő, grafikus, díszlettervező, Bolberitz Pál Széchenyi-díjas római katolikus pap, filozófus, egyetemi tanár, Frenreisz Károly rockzenész, zeneszerző, az LGT alapító tagja, Göröcs János válogatott labdarúgó, edző, Jókai Anna Kossuth-díjas író, költő, Koltai Lajos Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, Kubik Anna Kossuth-díjas színművész, Mága Zoltán hegedűművész, Máthé Erzsi, a nemzet színésze, Pitti Katalin Liszt Ferenc-díjas operaénekes, Ránky Mátyásné Németh Angéla olimpiai bajnok gerelyhajító, Sótonyi Péter, a Semmelweis Egyetem Igazságügyi és Biztosítás-orvostani Intézetének volt igazgatója, egyetemi tanár, Zsíros Tibor mesteredző, az 1955-ös magyar kosárlabda aranycsapat tagja, valamint posztumusz Teller Ede atomfizikus.

A díszpolgári címeket június 19-én adják át.

A közgyűlés döntött arról is, hogy 25-en részesülnek Bárczy István Díjban a pedagógusnap alkalmából.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×