Infostart.hu
eur:
363.27
usd:
326.03
bux:
143453.78
2026. november 7. szombat Rezső

Magyarország megsérti a genfi menekültügyi egyezményt

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint Magyarország több ponton is megsérti a menekültek jogi helyzetéről szóló 1951-es genfi egyezményt. A szervezet ezért sürgős magyarországi intézkedéseket szeretne - mondta az InfoRádiónak Gottfried Köfner, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának közép-európai regionális képviselője.

Melyek a magyarországi menekültügyi rendszer legsúlyosabb problémái?

Magyarországon az egyik legsúlyosabb változás, ami az elmúlt időszakban történt, hogy egyre több esetben, börtönszerű létesítményekben tartják fogva a menekülteket, menedékkérőket, ahol együtt vannak az illegális bevándorlókkal, külföldi bűnözőkkel, pedig befogadó-állomásokon is élhetnének - jobb feltételek mellett. Fölösleges őket ilyen körülmények között tartani, hiszen nem bűnözők. Gyakran több hónapot is eltöltenek itt, és azok után, hogy a saját hazájukban szenvedtek, üldözöttek voltak, itt további szenvedéseket élnek át, sőt több esetben az őrök is bántalmazzák őket. Ez olyanokkal is előfordul, akik később megkapják a menekülti státuszt, de mire ez megtörténik, rossz élményeken esnek át.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának jelentése szerint nemcsak a fogva tartási körülményekkel van baj, hanem azzal is, hogy az esetek többségében a kérelmezők nem kapják meg a menekülti státuszt Magyarországon. Miért nem? Egyébként úgy tudom, hogy a menekültek többsége Szerbiából érkezik.

Az egyik és gyakori kulcsprobléma, hogy magyar hatóságok Szerbiát biztonságos harmadik országnak tartják, és már a határon azt mondják a menedéket kérőknek - mindenféle előzetes vizsgálat nélkül -, hogy Szerbiában kellett volna kérni a menekülti státuszt, és visszaküldik őket oda. Ez tavaly több mint 400 esetben fordult elő a szerb határnál.

Ez azért nagyon súlyos probléma, mert Szerbia az elmúlt évben egyszer sem adott menekültstátuszt, és nincs is megfelelő kapacitása, hogy elszállásolja és megvédje ezen menekülteket. Sőt, azt a menekültet, akinél bizonyítani tudja, hogy Macedóniából érkezett, visszaküldi Macedóniába - onnan pedig továbbküldik Görögországba. Márpedig az európai emberi jogi bíróság szerint Görögország nem tekinthető biztonságos országnak.

Érdekes kérdés lehet, hogy Szerbia majdani uniós csatlakozása miképpen hat majd a saját és a magyarországi menekültügyi rendszerre?

Természetesen Szerbiának rengeteg tennivalója van, hogy javítson a helyzeten. A szükséges intézkedéseket a genfi egyezményt ratifikáló országként, majd az uniós csatlakozásnál még inkább elvárják tőle. Nem tudjuk, hogy Szerbia mikor fog csatlakozni az EU-hoz de a csatlakozás feltétele, hogy megfeleljen az uniós elvárásoknak, és igaz ez a menekültügyet illetően is. Szerbia azonban még nagyon messze van ettől, a folyamat évekig is eltarthat.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Ügynökakták – olyan nevek is előkerültek, amelyek a történészt is meglepték

Tényfeltáró bizottságot hoz létre a Mazsihisz az ügynöklisták nyilvánosságra kerülése után. A Zsidó Emlékezet Bizottsága azt vizsgálja majd, hogyan működött együtt az állambiztonság a rendszerváltás előtt a magyarországi zsidó felekezeti intézményekkel és közösségekkel.
Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)
TÁMOGATOTT TARTALOM

Már a banki AI-t is kérdezhetjük költéseinkről (x)

Egyre nyitottabbak a banki ügyfelek arra, hogy a mesterséges intelligencia segítse őket pénzügyeik intézésében – mutat rá az NRC által a Gránit Bank számára készített digitális bankolási kutatás. A Gránit Guruhoz érkező kérdések elemzéséből az is kiderül, milyen segítséget várnak a felhasználók a virtuális pénzügyi asszisztensektől.
inforadio
ARÉNA
2026.11.09. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

Állóháború Brüsszelben és Strasbourgban - Ezen múlik, mennyi uniós forrás jut Magyarországnak a következő években

A "szokásos" tagállami és intézményi ellentétek mellett az európai politika őszi fordulata is akadályozza az Európai Unió következő 7 éves költségvetésének elfogadását, ez pedig a Magyarországnak járó jövőbeli forrásokkal kapcsolatban is komoly kérdéseket vet fel. A tagállamok egy része kisebb költségvetést és kevesebb befizetést, a másik változatlan agrár- és kohéziós támogatásokat szeretne, miközben az Európai Parlament az uniós szintű területekre is jóval több pénzt szánna, mint korábban. Engedni egyelőre senki nem akar, pedig az idő vészesen fogy, mivel 2027-ben az eddiginél is nehezebb lehet a megállapodás tető alá hozása. Cikkünkben négy forgatókönyvet vázolunk fel, amelyek mentén eldőlhet az európai politika új iránya, illetve a Magyarországnak járó források sorsa.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×