Elmondta, hogy az EU-műveletek közül az Altheában a legjelentősebb a magyar hozzájárulás: 163 katonával Magyarország adja a teljes létszám 13 százalékát. Számos vezető beosztásban magyar tisztek szolgálnak, és a művelet törzsfőnöke is magyar. A miniszter kitért arra, hogy a ténylegesen a területen állomásozó csapatok és a tartalékos erők időben váltakozó biztosításában Magyarország és Ausztria jól együttműködik egymással.

"Elkötelezettek vagyunk hosszabb távon is" - fogalmazott Hende Csaba.

Brüsszeli diplomaták az MTI-nek elmondták: az unióban korábban olykor éles viták zajlottak a boszniai művelet jövőjéről, és egyes tagországok azon az állásponton voltak, hogy eljárt az idő az Althea fölött. Most a jelek szerint egyértelműbbé vált, hogy a jelenlét fenntartása csökkentett létszámmal továbbra is indokolt, bár a feladatköröket illetően a tényleges biztonságfenntartással szemben erősödik a misszió kiképző jellege.

Hende Csaba szólt arról is, hogy az Afrika szarvának nevezett térségben a szomáliai ideiglenes kormány megerősítését célzó katonai kiképző misszióban - amely konkrétan ugandai területre összpontosul - részt vevő 15 ország katonái között szintén vannak magyarok: egy törzstiszt tanácsadóként, egy további tiszt és két altiszt pedig kiképzőként tevékenykedik.

A honvédelmi miniszter elmondta, hogy a mostani tanácskozáson - bár az EU-keretekben zajlott - részt vett Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár is, és az eszmecsere részben a májusi chicagói NATO-csúcsra való felkészülés kereteibe illeszkedett. Szó esett ennek megfelelően az európai biztonságpolitika stratégiai kérdéseiről is.

"A líbiai művelet megmutatta számunkra, hogy az európai országoknak vezető szerepet kell vállalniuk az olyan válságok kezelésében, amelyek a közvetlen biztonságukat fenyegetik" - állapította meg ezzel kapcsolatban Hende Csaba.