Az Alaptörvény január elsején hatályba lépett rendelkezése értelmében az Alkotmánybíróság az úgynevezett alkotmányjogi panasz jogintézménye alapján felülvizsgálja, hogy egy konkrét bírói döntés összhangban van-e az Alaptörvénnyel.

Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke úgy fogalmazott, hogy az alkotmányjogi panasz egy részben ismert, részben változó jogintézmény.

Kiemelte: nem szűnt meg az utólagos normakontroll a valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével, ugyanis jogszabály elleni indítványozásra és bírói döntés elleni vizsgálatra is lesz lehetőség a továbbiakban. Az alkotmányjogi panasznak azonban nem lesz depolitizáló hatása - tette hozzá.

A testület elnöke hangsúlyozta: az alkotmányjogi panasz intézményének jelenlegi hármas rendszerében létezik a "régi alkotmányjogi panasz", a valódi alkotmányjogi panasz, továbbá alkalmazható a "kivételes alkotmányjogi panasz" is, melynek során bírói döntés nélkül is kifogásolni lehet egy jogszabály alkotmányosságát.

Az alkotmányjogi panasz jövőbeni sikerén az Alkotmánybíróság alkotmányos szerepének megítélése múlik - összegezte véleményét Paczolay Péter.