Fontos, fantasztikus nap volt ez az új magyar alkotmány számára - így értékelte Orbán Viktor az Európai Parlamentben szerdán Magyarországról lefolytatott vitát, amelyen ő is részt vett és felszólalt.

Az alkotmánnyal kapcsolatos szavait Orbán Viktor egyebek mellett azzal indokolta, hogy az új alaptörvénnyel összefüggésben eddig senki semmilyen jogi eljárást nem indított. "Az a veszély fenyegette korábban a magyar alkotmányt, hogy az érdektelenség mocsarába süllyed, de ez nem következett be", ugyanis nagy európai érdeklődés övezi az alaptörvényt, amelyre "rendkívül büszkék vagyunk" - mondta.

Sajtótájékoztatóján az európai parlamenti képviselők szemére vetette, hogy politikai alapon bírálják az új magyar alaptörvényt, amelyet nem is olvastak. Õ ellenben jól ismeri az alkotményt, hiszen hónapokig dolgoztak rajta.

És mi van benne?

Ehhez képest az Alkotmány tartalmazza azt a szabályt, amelyet konkrétan kifogásolt az Európai Bizottság, és amelynek alapján, kedden kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett.

Az Alkotmány 26. cikkének 2. bekezdése kimondja: "A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig áll fenn."

Mint az Európai Bizottság fogalmazott, az igazságszolgáltatást érintő jogsértési eljárás középpontjában a bírák és az ügyészek megváltoztatott nyugdíjkorhatára áll, Magyarország ugyanis a bírák, az ügyészek és a közjegyzők kötelező nyugdíjkorhatárát 2012. január 1-jei hatállyal 70 évről az általános korhatárra, jelenleg 62 évre csökkentette.

A foglalkoztatásbeli egyenlő bánásmódra vonatkozó uniós szabályok tiltják az életkoron alapuló munkahelyi hátrányos megkülönböztetést - mutatnak rá, kifejtetve: az EU bíróságának joggyakorlata értelmében objektív és arányos indokokra van szükség ahhoz, hogy egy kormány úgy dönthessen, egy csoport nyugdíjkorhatárát leszállítja, míg a többiekét nem.

Magyarország esetében a bizottság nem talált olyan objektív indokot, amely alátámasztaná, hogy a bírák és az ügyészek más csoportoktól eltérő elbírálás alá essenek, különösen akkor, amikor egész Európában fokozatosan emelik, nem pedig csökkentik a nyugdíjkorhatárt - emelték ki. Szerintük a helyzetet jogi szempontból még vitathatóbbá teszi, hogy a kormány a bizottsággal már közölte: az általános nyugdíjkorhatárt 65 évre kívánja emelni.