Mély fájdalmát és őszinte részvétét fejezte ki a gyászoló családnak, valamint az egész cseh népnek Schmitt Pál köztársasági elnök Václav Havel volt csehszlovák, majd cseh államfő haláláról értesülve.

A magyar államfő közleményében úgy fogalmazott: "elvesztettünk egy politikust, egy írót, egy barátot, aki mindig nagy érzékenységgel fordult a magyarok felé".
Schmitt Pál közleménye szerint a rendszerváltozás emblematikus alakja eltávozott, de személye és munkássága örökre beírta magát Európa történelemkönyvébe.

Mély megrendüléssel fogadta Göncz Árpád korábbi köztársasági elnök Václav Havel volt cseh államfő halálának hírét.

"Havel a Charta 77 majd a közép-európai demokratikus változások meghatározó személyisége volt, köztársasági elnökként pedig a visegrádi országok együttműködésének elkötelezett híve. Sok baráti együttlétünk emlékét megőrzöm" - áll Göncz Árpád titkárságának közleményében.

Tartózkodó, jó humorérzékű és rendkívüli keménységre is képes ember volt Václav Havel, akinek világos képe volt a világról - mondta Varga György, aki több művét fordította magyarra.

Varga kiemelte, hogy az egyik legnagyobb súlyú közéleti ember volt, akinek az életére és mondandójára is oda kellett figyelni, ezért távozása nagy veszteség. Művein végigvonul a finom abszurditás, amely idősödő korára keveredett az emberek iránti szeretettel. Színpadi műveinek alapvető stílusjegye ez a humanista abszurd.

A műfordító példaként hozta föl az Audiencia című egyfelvonásost, amelyet a 80-as évek végén magyar színpadon, Debrecenben is játszottak. A cselekmény helyszínén, a sörgyárban - ahol Havel dolgozott, amikor ellenzéki magatartása miatt nem vették fel máshová - a művezető arra kéri a főszereplőt, hogy írjon maga ellen feljelentéseket. Varga lefordította Havel utolsó művét is, a Távozás címűt, amelyből maga az író forgatott filmet, és amelynek 2010-ben volt a premierje.Václav Havel a kelet-közép-európai groteszk irodalmi irányzat egyik kiemelkedő képviselője volt a lengyel Mrozek, a cseh Hrabal és a magyar Örkény István mellett - mondta az MTI-nek Bojtár Endre Széchenyi-díjas irodalomtörténész, műfordító.

Bojtár Endre személyesen is ismerte a cseh drámaírót és egy hosszú levelet is őriz tőle. 1964-ben egy prágai folyóiratban olvasta a Kerti ünnepély című Havel-darabot, és ez volt az akkori Kelet-Európa első politikai abszurd drámája.

Akkor ő ezt lefordította, és a Kossuth klubban 1964-65-ben kamaradarabként színpadra is állították. Bojtár emlékszik, hogy Verebély Iván játszott benne és Berek Kati, aki a bemutató után odament hozzá és azt mondta: "Ez az ember (Havel) egy zseni!"

A Nemzeti Színházzal is tárgyalások folytak a nagyszínpadi bemutatóról, de az akkori igazgató, Both Béla Abody Bélára bízta, hogy írja át a darabot, és az abszurdból kabaré lett, s meg is bukott - emlékezett vissza a fordító.

Az irodalomtörténész elismerte, hogy nagyon nehéz volt a darab szövege, és tele volt viccel. Elhatározta, hogy levelet ír Prágába, a Korlát Színházba, mert abban az időben Havel ott volt díszletmunkás.

Kapott tőle egy hosszú válaszlevelet, amelyben Havel öt oldalon keresztül magyarázta neki a színdarabot. Később Bojtár kéthónapos ösztöndíjat kapott Prágába, és 1968-ban, az "olvadás" idején ismerkedtek meg személyesen, amikor Havel lapot alapított Tvar (alak, forma) címen.

Havelt 1989 januárjában harmadszor tartóztatták le, s áprilisban jelent meg Budapesten a 2000 című folyóirat, amelynek a második számában olvasható volt Bojtár fordításában Haveltől az Õrangyal című jelenet.

A rendszerváltás után, 1990-ben Václav Havel már államfőként Budapestre látogatott és elment egyik fordítója, Varga György lakására, ahol ott volt Bojtár Endre is. Akkor készült az a fotó, amely bejárta a világsajtót, s amelyen az látható, amint a kanapén ülve Havel a 2000 című folyóiratot lapozgatja.

Bojtár Havel több darabját lefordította másokkal együtt, ezek az Európa Kiadó Modern Könyvtár sorozatában jelentek meg Largo desolato címmel - a kötet öt Havel-színdarabot tartalmaz, köztük a Kerti ünnepélyt.

Václav Havel kivételes ember, szilárd jellem volt, a 20. századi politikusok között hasonlót nem találni - hangsúlyozta az irodalomtörténész, hozzátéve, hogy amikor hatalomra került, ugyanolyan józan ember maradt, mint előtte volt, "nem szaladt el vele a ló."