Egy ember fegyvert szerzett, lejutott a metróba, ahol megölt több embert is, köztük egy rendőrt, és elbarikádozta magát az egyik áramtalanított szerelvényben, túszai vannak, túsztárgyalók tartják vele a kapcsolatot - ez volt a gyakorlat alapszituációja.

Az aluljáróban, illetve a metrómegállóban több "vérző" sérült, illetve egy "halott" rendőr volt. A helyszínre érkeztek a Terrorelhárítási Központ kommandósai, illetve a mentősök, és megkezdték a sérültek ellátását, valamint a túszejtő elfogását.

Hajdú János, a TEK főigazgatója a gyakorlat során tartott sajtótájékoztatón elmondta: a metrómegálló az egyik legnehezebb helyszín a feladat végrehajtása szempontjából, néhányan pedig az akció közben meg is sérültek.

A főigazgató hangsúlyozta, rengeteg hibát követnek el egy ilyen gyakorlat alkalmával, az elemzés és kiértékelés utáni következő hasonló gyakorlatban pedig igyekeznek kiküszöbölni ezeket. "Az az izgalmas, hogy mit szúrtunk el, és hol kell javítani" - mondta.

Hajdú János elmondása szerint a műveleti egységek csak annyit tudtak, hogy metrógyakorlat van, de a konkrét szituációt nem ismerték előre, a riasztást követően a helyszínre érkezés alatt volt idejük megtervezni az akciót.

Mártai István, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója azt mondta: a sérültek ellátása begyakorolt feladat, a különlegesség az, hogy olyan helyszínen kell dolgozniuk, ahol teljesen mások a szabályok, mint egy balesetnél. Hiába látnak egy sérültet, a terrorelhárítás a parancsnok, ők szabják meg a feltételeket, ezt a dolgozóiknak el kell fogadniuk - tette hozzá.

A mentősök szintén nem tudták, hogy gyakorlathoz riasztották őket, a valós kapacitásaikat küldték a helyszínre.

Tarlós István főpolgármester, aki egyben a Fővárosi Védelmi Bizottság elnöke is, úgy nyilatkozott: életszerű volt a gyakorlat, tudni kell, hogy "elég egyetlen őrült, hogy bajt csináljon". Hozzátette: megnyugtató volt az a felkészültség, amivel a TEK csapata kezelte a helyzetet.