Lázár János az MTI-nek nyilatkozva kifejtette: az elmúlt húsz évben többek között azért rendült meg a közbizalom az állammal szemben, mert bizonyos korrupciós és közéleti szereplők által elkövetett bűncselekmények büntetőügyei akár öt-tíz éven keresztül is elhúzódtak. Példaként említette a Tocsik-, a Postabank- és a Kulcsár-ügyet.

A parlament alkotmányügyi bizottsága által kedden beterjesztett "tisztaság és gyorsítás" nevű törvénycsomag célja éppen ennek megakadályozása, az ország érdeke ugyanis az, hogy az igazság minél hamarabb kiderüljön - hangsúlyozta.

A frakcióvezető nagyon szomorúnak nevezte, hogy az elmúlt egy évben az igazságszolgáltatás mindezt nem érzékelte, sőt bizonyos kormányzati szervek sem, és nem tettek javaslatot a témában. Ezért vette kezébe az alkotmányügyi bizottság és a Fidesz parlamenti többsége az ügyet, és "mindenféleképpen, minden körülmények között ragaszkodni fogunk ahhoz, hogy olyan büntetőeljárási és polgári perrendtartási módosítások legyenek, amelyek lehetővé teszik az ügyek gyorsítását" - jelentette ki.

A törvénymódosítási javaslat két leginkább vitatott pontjáról szólva kifejtette: a bírósági munka hatékonyabbá tételét szolgálja az az elképzelés, amely szerint az ügyészség megkapná azt a lehetőséget, hogy az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyekben maga dönthetné el, melyik bíróságon emel vádat. Indoklása szerint például a Fővárosi Bíróság olyannyira leterhelt, hogy az ilyen típusú bűncselekmények megtárgyalására évekre van szükség, míg más megyei bíróságok alkalmasak arra, hogy tisztázzák ezeket a kérdéseket, mert nincs olyan mértékű leterheltségük.

Egészen megdöbbentő - folytatta Lázár János -, hogy az ügyvédi kamara elnöke, Bánáti János elfogultsággal vádolta meg a bírókat, és összefonódással a bíróságot és az ügyészséget. Arra tett utalást a kamarai elnök, hogy vidéken az ügyészség jobban tudná érvényesíteni a szempontjait - mondta a Fidesz frakcióvezetője, kiemelve, hogy ezt a leghatározottabban visszautasítják. "Mi nem gyengíteni akarjuk a bíróságot, az igazságszolgáltatást, hanem erősíteni" - hangsúlyozta.

A másik bírált passzusra, a fogvatartottak védővel való érintkezésének tervezett korlátozására kitérve azt mondta, a kiemelt jelentőségű ügyekben fontos az, hogy a nyomozati szakasz legelején a védővel való érintkezést korlátozni lehessen az igazság felderítése érdekében. Hozzátette, a nemzetközi normák szerint szeretnék a kérdést szabályozni, ahogyan például Franciaországban és Belgiumban ez működik.

Közölte ugyanakkor, hogy nyitottak az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokra, és - áttekintve a nemzetközi gyakorlatot is - változtatni fognak az eredeti indítványon: nem 48, hanem 24 óra lesz a védővel való érintkezés korlátozásának időtartama, "de korlátozható lesz a bűncselekmény felderítése, a nyomozás sikeressége és az állam büntetőigényének érvényesítése érdekében".

Lázár János kijelentette, a törvényjavaslat miatt nincs feszültség a kormány és a frakció között. Répássy Róbert igazságügyi államtitkár kritikáját megfontolják, javaslatait mérlegelik. Ahhoz azonban ragaszkodnak - folytatta -, hogy a "tisztaság és gyorsítás" nevű csomagot minél hamarabb elfogadja a Ház. Megjegyezte, az indítványnak megvan a parlamenti többsége, és azt érvényesíteni is fogják.

Akik önmagában az ellen tiltakoznak, hogy minél hamarabb kiderüljön az igazság, azok a szocialisták bűnpártoló politikája mellé állnak, hiszen az elmúlt években azért nem derülhetett ki számos ügyben az igazság, mert olyan büntetőeljárási törvény volt, amely az ügyek elhúzását lehetővé tette; ez a szocialista közéleti korrupció melegágyát jelentette - zárta szavait a frakcióvezető.

Bővítené a Fidesz a kiemelt ügyek körét

Kiegészítené a Fidesz a büntetőeljárási törvényben az úgynevezett kiemelt jelentőségű ügyek körét a bűnszervezetben részvétellel, a bűnszervezetben elkövetett bármely bűncselekménnyel, valamint az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével - derül ki Cser-Palkovics András pénteken a Ház elé terjesztett módosító javaslatainak egyikéből.

Az alkotmányügyi bizottság fideszes alelnöke a kiemelt jelentőségű ügyek eljárási szabályait alkalmazná az el nem évülő bűncselekmények esetében is, így a háborús bűntetteknél, az emberiség elleni bűncselekményeknél, az emberölés súlyosabban minősülő eseteinél, az emberrablás és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő eseteinél, valamint a terrorcselekményeknél.

Kiemelt jelentőségű ügyben a gyanúsítotti kihallgatás tervezett formája is megváltozna úgy, hogy ha a kihallgatásra az őrizet első huszonnégy óráján belül kerül sor, és a terhelt és a védő érintkezését az ügyész a konkrét ügy egyedi körülményei alapján megtiltotta, a védő a gyanúsított kihallgatásán sem lehet jelen. Az eredeti elképzelések szerint az indítvány úgy szólt volna, hogy ha a kihallgatás az őrizet első negyvennyolc óráján belül történik meg, a gyanúsított kihallgatásán nem vehet részt védő.

A módosító indítvány indoklásában Cser-Palkovics András a strasbourgi bíróság egy döntésére hivatkozik, amelyben a testület kimondta: ahhoz, hogy a tisztességes eljáráshoz való jog kellően gyakorlati és hatékony maradjon, a terheltnek rendelkezésére kell, hogy álljon az ügyvédi segítség a rendőrségi kihallgatás legelejétől fogva, ha csak a konkrét ügy egyedi körülményei alapján igazolható, hogy kényszerítő okok állnak fenn ezen jog korlátozására.

A fideszes politikus pontosítaná emellett a kiemelt jelentőségű ügyek személyi körét is.