Londoni elemzők radikális lépéseket sejtenek a magyar reformprogram hátterében, és arra is figyelmeztetnek, hogy nincs nagyon mozgástér, komolyak a kockázatai a pályáról való letérésnek.

Samu János egyetért ezzel az elemzéssel. A Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője az InfoRádió Aréna című műsorában emlékeztetett, hogy minden azon múlik, milyen gazdasági növekedéssel kalkulálunk. Korábban öt százalék fölötti GDP-növekedéssel számoló terveket közölt a Nemzetgazdasági Minisztérium, ma azonban már inkább három százalék körüli bővülésre alapulnak az elképzelések.

Véleménye szerint a három százalék körüli növekedés nagyjából megteremti az alapot arra, hogy ha a most ismert intézkedések valóban megvalósulnak, akkor a költségvetés a kijelölt pályán haladhat.

Ugyanakkor a világgazdaság helyzetét és a konjunkturális folyamatokat tekintve, valamint figyelembe véve azt, hogy a világgazdaságban általában van pár év gyors növekedés, majd egy kis lassulás, akkor jogos a befektetők részéről, hogy elvárnak olyan tartalékokat, amelyek akkor is teljesíthetővé teszik a költségvetési célokat, ha a gazdasági növekedés még ezt a három százalékot sem éri el két-három éves horizont átlagában - hangsúlyozta.

Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője érdemesnek tartotta ehhez hozzátenni: a kabinet azzal, hogy érdemben és strukturálisan másfél éves kormányzás után fogja a kiadásokat érdemben csökkenteni, de jóval korábban megindította a nagy adócsökkentési programját, olyan mértékű determinációt helyezett el e költségvetésben, olyan "kitömési kényszert" írt elő saját maga számára, ami az előzetes várakozásoknál jóval nagyobb társadalmi feszültséggel járó és radikálisabb kiigazítást igényel.

Úgy vélekedett, hogy sokkal kisebb kockázattal járna ez a gazdasági pálya, ha egy kicsit körültekintőbben, korábban elkezdve, lassabb tempóban tervezték volna a végig vitelét.

Ami a görög válságot illeti, alapvetően azt kell elérni, hogy a görög bérek alacsonyabbá, a görög munkások által előállított termékek pedig versenyképesebbé váljanak a világpiacon. Ez nagyon hosszú folyamat - figyelmeztetett Samu János.

Ezért, még ha jó hajtják is végre a strukturális átalakításokat, szabadabbá teszik a munkavállalást, könnyebbé a munkaadók fellépését a munkavállalókkal szemben, rugalmasabbá a munkaidőt és a bérezést, csökkentik a munkát terhelő adókat, akkor is hosszú idő, amíg mindez a gazdasági növekedés ütemében, a termelés bővülésében, adóbevételekben éreztetni tudja a hatását.

Rövidtávon viszont nagyon fájdalmas, és nehézzé teszi a kiigazítást - tette hozzá Samu János, aki hangsúlyozta: itt lenne érdemes felvetni az eurózóna többi, hitelező tagjainak a felelősségét abban a tekintetben, hogy ezt a rövid távú átmenetet addicionális külső kereslettel, átmeneti támogatásokkal könnyítse, érdemben segítse. Erre azonban még nem került sor, csak hitelt adtak a portugál és a görög gazdaságnak.

Ráadásul ezeket a hiteleket is magas "büntető" kamattal adták, ez pedig megnehezítette a görög és a portugál költségvetés helyzetét - tette hozzá a Concorde Értékpapír Zrt. vezető elemzője.

Madár István, a Portfolio.hu vezető elemzője egy kicsit jobb véleménnyel van az Európai Unióról és a hitelezőkről. Látni kell, mondta, hogy a görög társadalom és politika gyakorlatilag éveken keresztül hazudott az európai közösségnek. Éveken keresztül hamisították az adatokat, játszották a potyautast, így kihasználhatták az eurózóna előnyeit úgy, hogy közben az egész európai közös valuta létét kezdte el fenyegetni.

Ehhez képest valahol szerinte érthető, hogy valóban nem különösebben alacsony, de azért a reális piacinál érdemben kisebb kamatszint mellett mentették meg a göröget.

Az Aréna műsorát meghallgathatja itt!