Az elmúlt tíz évben közel megduplázódott a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok létszáma. A teljes népességen belüli arányuk két százalék, ami a többi uniós országhoz viszonyítva alacsonynak mondható - derül ki a KSH hétfői jelentéséből és a Portfolio.hu cikkéből.

A külföldiek döntő többsége (83 százalék) az európai kontinens valamely országának állampolgára, azon belül is valamely szomszédos országé. Kiemelkedő Románia szerepe, amelynek állampolgárai a Magyarországon élő külföldiek több mint egyharmadát teszik ki. A külföldiek 13 százaléka ázsiai, főleg kínai és vietnami, további két százalék az Egyesült Államokból és Kanadából, egy százalék pedig Afrikából származik - olvasható ki a statisztikai hivatal összeállításából.

Idős magyarok, fiatal külföldiek

A KSH szakemberei arra is rámutatnak, hogy miközben a honos lakosság egyik súlyos demográfiai kihívása az idősek egyre növekvő aránya, addig a külföldiek közel háromnegyede gazdaságilag aktív korú (20-59 éves) és legtöbben a 20-39 éves korosztályba tartoznak. A magyar népesség közel negyede 60 évesnél idősebb, mely arány a jövőben várhatóan még magasabb lesz, míg a külföldiek mindössze 14 százaléka tartozik a legidősebb korosztályhoz.

A Portfolio.hu egy korábbi cikkben már felhívta arra a figyelmet, hogy hasonló folyamatoknak lehetünk szemtanúi a jövőben a nyugati országokban is. Az öreg kontinensnek hosszú távon szüksége van a külföldi munkavállalók beáramlására jóléti rendszere fenntarthatóságának, de versenyképességének megőrzésére is.

Budapestnek meghatározó szerepe van a külföldiek befogadásában. A külföldiek 42 százaléka a fővárosban, 37 százaléka a többi városban, 21 százaléka községekben él - emeli ki a KSH anyaga.