Infostart.hu
eur:
359.55
usd:
313.57
bux:
0
2026. július 16. csütörtök Valter

Tulassay: Hogy merik leírni, hogy a magyar felsőoktatás nem állít elő értéket?

A Semmelweis Egyetem rektora visszautasította a Széll Kálmán-terv angol verziójában olvasható állítást, amely szerint a magyar felsőoktatás nem állít elő értéket. Tulassay Tivadar az InfoRádió Aréna című műsorában kiemelte, hogy a magyar diploma megtérülése kiemelkedően jó.

"A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célokat, és azok megfontoltságát meg nem kérdőjelezve borzasztóan meg vagyok sértve, és a vezető magyar egyetemek mindegyike is, amiatt, amit a Széll Kálmán-terv angol verziójában a felsőoktatásról szóló első bekezdés tartalmaz" - jelentette ki a Semmelweis Egyetem rektora az InfoRádió Aréna című műsorában.

Tulassay Tivadar így fordította és kommentálta a szövegrészt: "A magyar felsőoktatási rendszer nagyon távol van a gazdaság és a piac elvárásaitól és szükségleteitől. Olyan felsőoktatási rendszert finanszírozunk jelentős közpénzekkel, amelyik nem szolgálja a gazdaság érdekét... - és itt jön a legszörnyűbb megállapítás, amit masszívan visszautasítunk -, és nem állít elő értéket."

"Hogy meri valaki ezt leírni, és kiküldeni azokba a tagállamokba, ahonnan mi fizetős orvostanhallgatókat próbálunk verbuválni?" - tette fel a kérdést a rektor, aki az Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) felsőoktatást értékelő összeállítására, az Education at a Glance 2010-re hivatkozva közölte: az utóbbi megállapítás egyszerűen nem igaz.

A kiadvány készítői ugyanis megállapították, hogy a felsőfokú képzés az állam számára kiváló megtérülési mutatókkal bíró iparág, a magyar diploma megtérülése pedig az OECD-átlaghoz képest is kiemelkedő.

A rektor hozzátette: tény, hogy a felsőoktatásban vannak felesleges párhuzamosságok, a rendszert azonban tovább kell fejleszteni, hiszen míg a 2004/2005-ös tanévben 420, addig 2010/2011-ben 370 ezer hallgató tanul egyetemeken és főiskolákon.

Azt szokták mondani - folytatta Tulassay Tivadar -, hogy túlméretezett a magyar felsőoktatás, holott 29 államilag finanszírozott intézmény működik, ami nagyjából megfelel Ausztria vagy Németország tízmillió lakosára jutó számnak. Emellett további 25 egyházi és 15 alapítványi fenntartású főiskolán, egyetemen folyik még oktatás, ezek jelentősége azonban az állami ráfordítás szempontjából nem túl nagy.

Azt is lehet látni, hogy spontán koncentráció indult meg a felsőoktatásban: a 370 ezer hallgató valamivel több mint nyolcvan százaléka államilag fenntartott intézményekbe jár. Ezen belül 15 egyetemen és főiskolán tanul a hallgatók 75 százaléka, olyanokon, ahol a létszám meghaladja a tízezret - fűzte hozzá a rektor.

Hanganyag: Exterde Tibor

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.07.16. csütörtök, 18:00
Bóna Szabolcs
agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter
Ellenvéleményeket a Monetáris Tanácsba! – Javaslat a testület reformjára

Ellenvéleményeket a Monetáris Tanácsba! – Javaslat a testület reformjára

A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsában a külső tagok feladata elvileg az lenne, hogy önálló szakmai szempontokat jelenítsenek meg a kamatdöntéseknél, és szükség esetén ellensúlyt képezzenek a jegybank vezetésének álláspontjával szemben. Az elmúlt évtizedben a kamatdöntéseknél azonban gyakorlatilag eltűntek a nyilvánosan is megjelenő szakmai véleménykülönbségek. Ez annak a jele, hogy a külső tagság intézménye elveszítette eredeti funkcióját – ezért a kiválasztás rendszerének és a Monetáris Tanács összetételének újragondolását felvetve konkrét javaslatokat fogalmazok meg az MNB működési hatékonyságának erősítése érdekében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×