Az Alkotmánybíróság jogkörének közelmúltban történt korlátozásáról a lakosság közel négyötöde (78 százalék) hallott, ám a döntés - első ránézésre - nem változtatott a testületbe vetett átlagos közbizalom mértékén.

Ez a látszólagos mozdulatlanság a Medián elemzése szerint valójában ellentétes irányú változásokat takar: a Fidesz-szavazók körében (május óta először) lényegesen gyengült a kormány által megtámadott testületbe vetett bizalom, míg a többi választói csoportban, különösen az MSZP szavazói körében erősödött.

Bár a Fidesz szavazótáborának bizalma még az intézkedést követően is meghaladja a lakossági átlagot, ez a különbség jelentősen csökkent. Novemberben így már nem a kormánypárti szavazók, hanem az LMP támogatói bíztak a leginkább az alkotmánybírákban (68 pont a 100 fokú skálán).

Mivel a hatáskör korlátozására azt követően került sor, hogy a testület megsemmisítette a túlzott végkielégítések visszamenőleges megadóztatását elrendelő törvényt, különböző vélekedések jelentek meg arról, hogy a korlátozással mi volt a kormány célja.

Ezzel kapcsolatban a válaszadók kevesebb, mint négytizede (38 százalék), és még a Fidesz-szavazóknak is alig több mint fele fogadja el azt a véleményt, hogy a kormány csak azért korlátozta az Alkotmánybíróságot, mert mindenképp be akarta tartani a végkielégítésekre vonatkozó ígéretét.

A relatív többség (45 százalék), de még a kormánypárti szavazók közül is majdnem minden harmadik úgy gondolja, az intézkedéssel a kormány valódi célja az volt, hogy az alkotmánybírák ne vizsgálhassák a tervezett válságintézkedéseket.

Az Alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása erősen megosztotta a közvéleményt: a döntést csaknem minden második válaszadó (48 százalék), ezen belül a diplomások több mint fele, az MSZP és LMP szavazóinak pedig több mint nyolctizede ellenzi. A döntést helyeslők csak a kormánypárti szavazók körében vannak többségben (64 százalék), a támogatók aránya a teljes népességben a 40 százalékot sem éri el.

Bíznak az Alkotmánybíróságban

Míg az Alkotmánybíróság tartósan az egyik legerősebb bizalmat élvező intézmény, a kereskedelmi bankok - a biztosítótársaságokhoz hasonlóan - rendszerint a bizalmi rangsor alsó részén találhatók. Ennek alapján nem meglepő, hogy a banki különadó bevezetését a lakosság több mint háromnegyede kedvezően fogadta.

A bankok megadóztatását a kormánypárti és Jobbik-szavazók üdvözölték a legmagasabb arányban (89, illetve 79 százalék), de a döntést még az MSZP szavazóinak is több mint a fele (55 százalék) helyesli.

Az intézkedés pozitív fogadtatása ellenére azonban a többség (65 százalék) komoly veszélynek tartja, hogy a pénzintézetek esetleg áthárítják a terheket, és a különadót végül az ügyfeleknek kell megfizetni - egyedül a Fidesz szavazói körében találhatóak viszonylag magas arányban olyanok, akik ezt nem igazán érzik fenyegetőnek (45 százalék).

A bankadóhoz hasonlóan kimondottan magas a válságadó népszerűsége is. Az energiaszolgáltatókra, a távközlési cégekre és a nagy áruházláncokra kivetett különadót a válaszadók 72 százaléka helyesnek tartja, és csak az MSZP szavazótáborában vannak többségben azok, akik a döntést inkább ellenzik.

Összességében lényegesen magasabb azok aránya, akik mindhárom intézkedést helyesnek tartják, mint azoké, akik a döntéseket egyaránt elutasították (34 százalék szemben 12-vel). A községekben élők 45 százaléka, a Fidesz-szavazók 58 százaléka üdvözölte mindhárom intézkedést - ez megfordítva azt is jelenti, hogy a döntéseket látszólag kritika nélkül elfogadók háromnegyede kormánypárti szavazó.

A kormánypárt szavazóinak közel négytizede ráadásul nemcsak ezt a három intézkedést, de mellettük még a magán-nyugdíjpénztári befizetések 2011 végéig szóló visszatartását is támogatja - derül ki a felmérésből, amelyet a Medián november 12-16. között, az ország több mint száz településén végzett, véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt megkérdezésével.