Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

Házi őrizetbe került a volt szocialista politikus

Megszüntette Wieszt János volt szocialista politikus előzetes letartóztatását és elrendelte a házi őrizetét a Fővárosi Bíróság (FB), a fontosabb ügyekben intézkedő hivatalos személy által elkövetett vesztegetés bűntette miatt indult eljárásban.

Az FB által az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint a házi őrizet az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb egy hónapig tart. A keddi végzéssel jogerősen megváltoztatták a Budai Központi Kerületi Bíróság szeptember végi végzését.

A Fővárosi Bíróság úgy ítélte meg, hogy a házi őrizet már elegendő kényszerintézkedés, mivel "az eljárás jelenlegi szakaszában a büntetlen előéletű, rendezett egzisztenciális körülmények között élő gyanúsított esetében a rendszeresen ellenőrzött és megszegés esetén akár előzetes letartóztatással is szankcionálható házi őrizet is maradéktalanul alkalmas a büntetőeljárási célok eléréséhez".

Korábban a Budai Központi Kerületi Bíróság elutasította Wieszt János védőjének a gyanúsított előzetes letartóztatásának megszüntetésére irányuló indítványát. Ez ellen a gyanúsított védőjével együtt fellebbezett, a fellebbezést a másodfokon eljáró Fővárosi Bíróság alaposnak találta.

Az indoklás szerint helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a gyanúsított terhére rótt bűncselekmények megalapozott gyanúja változatlanul fennáll, ezt további bizonyítékok is erősítették. Az FB viszont a nyomozati iratok alapján úgy ítélte meg, hogy a nyomozás előrehaladott, a tanúkat kihallgatták, az okirati bizonyítékokat pedig beszerezték. Az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének veszélye már nem olyan fokú, ami indokolná a legszigorúbb kényszerintézkedés fenntartását.

A házi őrizet alapvető rendeltetése, hogy a gyanúsított a nyomozó hatóság rendelkezésre álljon és törvénytisztelő életmódot folytasson - olvasható a közleményben.

A Wieszt-ügy május 20-án pattant ki. Az Index.hu-n megjelent videofelvételen a Fidesz XI. kerületi szervezete szerint Wieszt János, az MSZP akkori helyi frakcióvezetője kétmillió forint csúszópénzt fogadott el. A pénz átvételekor egy önkormányzati üzlethelyiség eladásáról volt szó. A Fidesz helyi szervezete a videofelvétel alapján hatalommal való visszaélés miatt feljelentést tett a politikus ellen.

Wieszt János - aki a vagyongazdálkodási bizottság elnöke volt - akkoriban ártatlanságát hangoztatta, illetve azt mondta, hogy a politika áldozata. Június közepén azonban a nyomozó ügyészek meggyanúsították és a bíróság elrendelte az előzetes letartóztatását.

A kerületi bíróság a legutóbb október 13-i, nem jogerős döntésében december 16-ig hosszabbította meg Weiszt fogva tartását.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×