Infostart.hu
eur:
355.56
usd:
311.49
bux:
142467.45
2026. július 12. vasárnap Dalma, Izabella

A kormány beterjesztette a költségvetést megalapozó törvények módosítását

A kormány pénteken beterjesztette az Országgyűlésnek a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot.

A javaslat azokat a törvénymódosítási javaslatokat tartalmazza, amelyek összefüggnek a 2011. évi költségvetési törvénnyel, illetve az abban foglalt előirányzatok megalapozásával, vagy összefüggnek az államháztartás működésével.

Ennek megfelelően a legterjedelmesebb része az államháztartási törvény egyes pontjainak megváltoztatását tartalmazza, hozzáigazítva az előírásokat a költségvetésben hozott változásokhoz, illetve változtatva bizonyos eljárási rendeken, például az európai uniós pénzekkel kapcsolatos eljárási szabályokon. Ugyancsak érvényesíti a javaslat azokat a módosításokat a törvényben, amely a korábban meghozott intézkedésekből, például az állami vagyonkezelés rendszerében hozott változásokból fakadnak.

A javaslatcsomag másik meghatározó eleme az önkormányzati törvényt módosítja, több ponton is illeszkedve az ezen a területen meghozott változtatásokhoz: egyebek között a kerületek és a főváros forrásmegosztásának, vagy a körjegyzőségek működésének területén.

A javaslat a több tucat módosításra javasolt jogszabály között szerepelteti a közoktatási és a felsőoktatási törvényt is.

Ugyancsak módosítaná a javaslat az illetéktörvényt, biztosítva, hogy a humánszolgáltatásokat ellátó egyházi és nem állami fenntartók esetében az eddigi, csak bizonyos feltétel megléte esetén érvényes illetékmentesség mindig járjon a szervezeteknek. Ugyancsak változást jelentene az illetékeknél, hogy az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárásban bevezetnének egy 5.000 forintos alapilletéket, ezzel minden építmény építési engedélyezésének illetéke ezzel az összeggel emelkedne.

A javaslatban megjelenik több módosítás is, amely a társadalombiztosítási rendszert érinti, egyebek között biztosítja, hogy a Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2011-ben az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap teljesítse a szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeinek, valamint egy meghatározott kör (pl. GYES-en, GYET-en lévők) vonatkozásában a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését.

A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabályban a javaslat rendezné a prémiumévek programmal összefüggésben azok helyzetét (1951-es vagy későbbi születésű férfiak és az 1954-es vagy későbbi születésű nők), akik abban a tudatban léptek be a programba az előrehozott öregségi nyugdíj előtti 5 évben, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjuk összege megegyezik a teljes összegű öregségi nyugdíjjal, amire a hatályos jogszabály nem biztosítaná a lehetőséget.

Címlapról ajánljuk
A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A Momentum akarja eljátszani a Tiszát a mai választáson

A voksolást azért írták ki, mert a körzet korábbi önkormányzati képviselője, Takácsné Tóth Hajnalka április 20-án lemondott mandátumáról. A választáson négy jelölt indul a képviselői helyért: a városvezetés és Kisberk Szabolcs polgármester támogatását élvező dr. Tóth Andrea független háziorvos, a függetlenként induló Lesti Árpád politológus, Südi Milán, a Momentum jelöltje, valamint Gyenes Levente korábbi polgármester.
Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Jön a bértranszparencia – Mire lesz joguk a dolgozóknak az új szabályozás értelmében?

Az Európai Unió bértranszparencia-irányelve (2023/970/EU) a nemek közötti bérdiszkrimináció felszámolását elsősorban nem új tilalmakkal, hanem új megközelítéssel kívánja elérni: a bérezés átláthatóvá tételével és a munkavállalói érdekképviseletek érdemi bevonásával. Ez az írás azt foglalja össze, mit jelent mindez a gyakorlatban a munkavállalói oldal – az üzemi tanácsok és a szakszervezetek – szemszögéből, és miért érdemes már a hazai jogszabály közzététele előtt felkészülni az alkalmazásra. A cikk rávilágít arra, hogy milyen új információs és ellenőrzési jogok keletkeznek, hogyan értelmezhetők az irányelv kulcsfogalmai, és miért nem mindegy, hogy a bérkülönbségeket milyen csoportosításban mutatják ki. Az írás végigköveti az irányelv belső logikáját a munkakör-értékeléstől a bérmeghatározáson át a bérrendszer működésének ellenőrzéséig. Egy fiktív vállalati példán szemlélteti, hol és miként válhat láthatóvá – vagy maradhat rejtve – a rendszerszerű munkahelyi bérdiszkrimináció.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×