A kormány mozgásterét a belpolitikai viták, a választási ígéretek, a gazdasági körülmények és a kormány vezetőinek személyi képességei mellett az is meghatározza, hogy milyen erővel tud kiállni a programja mellett, és érzékeli-e a határokat - közölte az InfoRádió Aréna című műsorában Schlett István politológus. Az egyetemi tanár hozzátette: a politikusok a lehetőségek határait tapogatják, de nem kottából játszanak, ezért nem tudni, hogy éppen jól vagy rosszul döntenek.

Sajátos helyzet van a magyar politikában, ugyanis a kormány helyzetét az is segíti, hogy az ellenzék elutasítottsága is magas - vélekedett a politológus. Schlett István emlékeztetett arra, hogy azok a politikai és gazdasági szereplők is az előző vezetés hibáit emlegetik, akik jó viszonyban voltak az akkori kormánnyal. Ez növeli a kormányzat mozgásterét, mert gyengíti az ellenzék cselekvőképességét - tette hozzá.

Az idei választásokon bebizonyosodott, hogy nem valósul meg a kétpártrendszer a magyar politikában - emelte ki az egyetemi tanár. Hozzátette: a két új parlamenti párt, a Jobbik és a Lehet Más a Politika egy résbe tört be.

Schlett István szerint meglepő struktúra alakulhat ki, ha mindkét párt tartósan szereplője marad a politikai életnek. A Jobbiknak van nagyobb esélye arra, hogy hosszú távon számoljanak vele, az LMP-nek ehhez fel kell építenie pártszerkezetet és kapcsolatokat, valamint be kell ágyazódnia a társadalomba - fejtette ki.

A kormány és ellenzéke

A politológus jelenleg egyik ellenzéki pártnál sem látja, hogy lenne kormányzati alternatívája, hogy tényleg el tudnák fogadtatni a választókkal; hogy alternatívát képviselnek a Fidesszel szemben.

Az MSZP a saját belső problémáival van elfoglalva, a párton belül pedig 2-3 irányzat küzd egymással. Ha ilyen állapotban marad az MSZP, akkor nehezen válik belőle váltópárt. A Jobbik kifulladt, mert a gyors felemelkedésüket hozó témák elvesztették a varázsukat, az LMP-nek pedig nincs markáns politikai stratégiája - véli Schlett István, aki szerint az ellenzék gyengeségének pozitív és negatív hatása is lehet a kormányra. Pozitív, hiszen nem akadályozzák a tevékenységét, ám gondot jelenthet, ha nincs igazán nyomás alatt.

Az ellenzék úgy javíthat a kormányzati teljesítményen, ha a kormányt erőfeszítésre, a problémák végiggondolására kényszeríti - hangsúlyozta az elemző, aki hozzátette: nem rossz az, ha a kormánynak van ellenzéke.

Ha nincsenek korlátok, akkor könnyen kialakulhat az a helyzet, hogy az egyes hatalmi ágak egymással harcolnak. Ez nem jó helyzet akkor, amikor a politikai harc az intézmények közötti harccá válik, mert ezt megbéníthatja az alkotmányos intézményeket, és ronthatja a kormány teljesítményét is - tette hozzá Schlett István.

A teljes interjút ide kattintva lehet meghallgatni