Az Országgyűlés hétfőn megválasztotta a nyolctagú Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának hat tagját: Bencze Izabellát, László Miklóst, Varga Szilviát - ők a kormánypártok jelöltjei -, illetve Kránitz Lászlót, az MSZP, Németh Vladimirt, az LMP és Silhavy Mátét, a Jobbik jelöltjét.

A hat tagot egyenkénti szavazással - nem listás módon - az Országgyűlés a jelenlevő képviselők kétharmadának szavazatával választották meg, mindannyiukat nagy többséggel. Bencze Izabella 357, László Miklós 355, Varga Szilvia 354, Kránitz László és Németh Vladimir 360-360, Silhavy Máté pedig 358 támogató voksot kapott. (A kuratóriumba az Országgyűlés által választható tagok felét a kormánypárti, másik felét az ellenzéki képviselőcsoportok jelölték: a kormány-, illetve az ellenzéki oldalhoz tartozó képviselőcsoportoknak egymás között kellett megállapodniuk az adott oldal által jelölhető személyekről.)

A kuratórium elnökét és további egy tagját a médiatanács delegálja.

A törvény a szerint kuratórium akkor alakul meg, amikor tagjait megválasztják.

A tagok megbízatása kilenc évre szól; az elnököt az államtitkári illetmény 65 százalékának, a tagokat az államtitkári illetmény 40 százalékának megfelelő mértékű tiszteletdíj illeti meg, továbbá költségtérítésre tarthatnak igényt.

A kuratórium a Közszolgálati Közalapítvány kezelő szerve; a törvény alapján az Országgyűlés a Magyar Rádió Közalapítványból, a Magyar Televízió Közalapítványból és a Hungária Televízió Közalapítványból hozza létre a Közszolgálati Közalapítványt.

A kuratórium a közalapítvány vagyonával gazdálkodik és jogkörébe tartozik az MTV, a Duna Televízió, az MR és az MTI zártkörűen működő nonprofit részvénytársaságok vonatkozásában a közgyűlés jogainak gyakorlása. Hatáskörébe tartozik a többi között a közszolgálati részvénytársaságok vezérigazgatóinak kinevezése, munkaviszonyuk megszüntetése is; a testület gyakorolja a vezérigazgatók felett a munkáltatói jogkört.

A médiatanács elnöke közszolgálati részvénytársaságonként 2-2 vezérigazgató-jelöltre tesz javaslatot a médiatanácsnak, amely elfogadja a jelölteket és javasolja a kuratóriumnak, hogy válasszon ki egyet-egyet közülük. Ha a médiatanács nem fogadja el az elnöke által javasolt jelöltek valamelyikét, akkor az elnök új jelöltre tesz javaslatot. A médiatanács csak akkor tehet javaslatot a kuratóriumnak, ha mind a két jelöltet elfogadta.

Az első szavazási körben a kuratórium összes tagjának - ideértve az elnököt is - kétharmados többséggel kell dönteni a vezérigazgató kinevezéséről. Ha 30 napon belül nem tud választani a kuratórium, akkor új jelölési eljárást kell lefolytatni; az új jelölés során közszolgálati részvénytársaságonként két új jelöltre kell javaslatot tenni.

Az új jelölést követő szavazás során a kuratórium összes tagjának - beleértve az elnököt is - egyszerű többségével dönt a vezérigazgató kinevezéséről.

Az Országgyűlés július 22-én, a Fidesz és a KDNP szavazataival fogadta el a médiát és hírközlést szabályozó egyes törvények módosítását, amely megszüntette a jelenlegi formájában a Nemzeti Hírközlési Hatóságot (NHH) és Országos Rádió és Televízió Testületet (ORTT), összevonásukkal létrehozta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságot (NMHH), amely autonóm államigazgatási szerv, elnökét a miniszterelnök nevezi ki kilenc évre. Orbán Viktor augusztus 11-i hatállyal nevezte ki Szalai Annamáriát a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökévé.