A Népszabadságban arról lehet olvasni, hogy az orvosok legtöbbször sajátos kísérletnek vetik alá a gyerekeket, amikor gyógyszert rendelnek fiatal pácienseiknek. Ugyan tudják, hogy a szerek másként hatnak a növekvő szervezetre, mint a felnőttekére, de azzal is tisztában vannak, hogy a készítmények 50-80 százalékát soha nem vizsgálták a gyerekeken. A gyógyszerkipróbálás a kicsiknél etikailag aggályos, és a piac mérete miatt nem is kifizetődő. Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint a beteg gyerekek jelentős részénél legalább egy olyan orvosságot használnak, amelyre vonatkozóan nincs gyermekgyógyászati tapasztalat, így használhatóságára engedély. Vagyis nincs tudományos tapasztalat arról, hogy miként hat majd az adott szer a gyermekre. Ebből következően megfelelő tudományos tapasztalat nélkül rendelik az orvosságok 5-15 százalékát pácienseiknek a házi gyermekorvosok, míg a klinikákra kerülő kicsik terápiájának 90 százaléka úgymond kísérleti kezelés. A gyógyszerek 50-80 százalékát ugyanis soha nem vizsgálták gyermekeken. A British Medical Journal cikke szerint a leggyakoribb kipróbálatlan szerek közt vannak a szteroidok és a gombaellenes szerek. A jelenség a gyógyszerbiztonsággal foglalkozó hatóságok előtt sem ismeretlen.

A Világgazdaság arról közöl cikket, hogy a 25 évnél idősebb magyarok mindössze 2,7 százaléka vesz részt valamilyen képzésben, ez az arány pedig alig több mint negyede az unió átlagának, Magyarország a tavalyi Eurostat-adatok szerint hat év alatt még vissza is csúszott e téren: 2003-ban e mutató még 4,5 százalékon állt. A lap szerint az okok összetettek: Magyarországon egyfelől nem része a kultúrának a felnőttkori tanulás, szakemberek azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy már magának a munkának sincs meg az a fajta becsülete, mint korábban. Gondot okoz a felnőttképzések meglehetősen zavaros rendszere is, többek között az, hogy a képzőhelyek sokszor féléves tanfolyammal próbálnak kiváltani az állami rendszerben két évig tartó képzést. Ráadásul a résztvevők úgy érzik, fizettek a végzettségükért, ezért nem fogadnak el szigorú vizsgafeltételeket.

A Napi Gazdaságban arról lehet olvasni, hogy az Országos Érdekegyeztető Tanács ma délutánra összehívott első ülésének négy hónapos csúszást kell behoznia. Borsik János, az Autonóm Szakszervezeti Szövetség elnöke arról is beszélt, hogy a munkavállalói oldal egyelőre bízik abban, hogy a kormányzattal sikerül érdemi tárgyalásokat folytatni, annak ellenére, hogy maguk is úgy látják: inkább fenyegetőek, mint kedvezőek az előjelek. A cégek egy része a következő évi bérfejlesztési terveihez megvárja, milyen ajánlást dolgoznak ki az OÉT-ben. Akadnak azonban vállalatok - derül ki a Napi Gazdaság körképéből -, ahol bármilyen legyen is az irányadó bérdinamika, a dolgozók semmiképpen sem számíthatnak emelkedő jövedelemre. Ezt ugyanis gazdálkodásuk nem teszi lehetővé. A KSH pénteken megjelent adatai szerint júliusban nem javult tovább a munkaügyi statisztika. A cégek inkább csak alacsonyabb keresetűeket veszik vissza.