Törvényt hozott az Országgyűlés hétfőn arról, hogy a parlament által tavaly elfogadott polgári törvénykönyv (Ptk.) nem lép hatályba. A képviselők 311 igen, 42 nem szavazattal hozták meg döntésüket. A javaslatot csak az MSZP frakciója nem támogatta.

Az Alkotmánybíróság korábban megsemmisítette az új Ptk. hatályba lépéséről szóló rendelkezéseket, a jogbiztonság, illetve a jogpolitikai célok világossá tétele érdekében azonban indokolt, hogy törvény mondja ki az új Ptk. hatályba nem lépését.

Az új polgári törvénykönyv két lépcsőben - ez év május 1-jén, illetve jövő év január 1-jén - történő hatálybaléptetését azért nyilvánította alkotmányellenesnek a testület, mert "kirívóan rövidnek" ítélte a jogalkalmazók és a jogkeresők rendelkezésére álló felkészülési időt, s álláspontja szerint emiatt sérül a jogbiztonság.

Könnyebb lesz a Gazdasági Versenyhivatal vezetőinek elmozdítása

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökének felmentését a miniszterelnök kezdeményezheti a köztársasági elnöknél - így módosult a versenytörvény. Az Országgyűlés 260 igen szavazattal, 92 nem ellenében, 11 tartózkodással döntött. Nemmel szavaztak a szocialista és a jobbikos képviselők. Az LMP képviselői - két nemmel szavazó politikus kivételével - tartózkodtak.

A hatályos versenytörvény szerint a GVH elnökének és az elnökhelyetteseinek kinevezése 6 évre szól a jelenlegi szabályok szerint. Ez most úgy módosul, hogy az elnök továbbra is 6 évre kap megbízást, de az elnökhelyettesek megbízatása az elnök kinevezési időtartamára szól. Így ha valamelyik elnökhelyettest nem az elnökkel együtt, hanem később nevezik ki, akkor a 6 év lejárata előtt, az elnök megbízatásának megszűntekor lejár az ő kinevezése is.

Új eleme a törvénynek az, hogy mind az elnököt, mind pedig a két elnökhelyettest a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök felmenti a tisztsége alól.

Módosulnak a régészeti feltárási jog szabályai

Régészeti feltárást a jövőben a területileg illetékes megyei múzeum - a fővárosban a Budapesti Történeti Múzeum -, valamint a Magyar Nemzeti Múzeum, a régészeti tanszékkel rendelkező egyetemek és a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézete végezhet.

Az Országgyűlés hétfőn 316 igen szavazattal, 47 ellenében fogadta el a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítását. A javaslatot a kormánypárti frakciók mellett a Jobbik és az LMP is támogatta.

A Ház arról is döntött, hogy a köztársasági elnöktől a törvény sürgős kihirdetését kéri.

A kormány határozza meg, mely tárgyból kell emelt szintű vizsga a felvételihez

A kormány rendeletben határozza meg, hogy a felsőoktatási intézménybe történő felvételhez mely tárgyakból kell emelt szintű érettségit tenni, miután az Országgyűlés hétfőn elfogadta az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak módosításáról szóló fideszes javaslatot.

A változások érintik a köz- és felsőoktatási törvényt egyaránt.

Az indítványt 351 igen szavazattal fogadták el. Négy frakció támogatta a javaslatot, 13 LMP-s képviselő tartózkodott.

A kabinet a kormányrendeletet 2010. október 30-ig - az érintett képzést folytató felsőoktatási intézmények javaslatainak megkérését követően - adja ki. A rendelkezéseket első alkalommal a 2013 szeptemberében alapképzésre, egységes (osztatlan) képzésre történő felvételi jelentkezések során kell alkalmazni.

Új törvény az egyszerűsített foglalkoztatásról

A munkaadók által korábban kifogásolt naponkénti elektronikus bejelentési kötelezettség nem változik, viszont a munkavállalóknak és a munkaadóknak is több ponton előnyösebb az új, egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés.

A Ház 303 igen szavazattal, 48 nem ellenében, 13 tartózkodás mellett döntött. A kormánypárti és a jobbikos politikusok igennel, a szocialisták nemmel szavaztak, az LMP képviselői tartózkodtak.

Az új törvény augusztus 1-én lép hatályba.

Módosult az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény

Egyes színházak, bábszínházak kedvezőbb támogatási lehetőséghez juttatására ad lehetőséget az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról szóló törvény módosítása, amelynek segítségével a nemzeti és etnikai kisebbségi színházak nem szenvednek finanszírozási hátrányt.

Az indítványt 319 igen szavazattal, 2 nem ellenében, 42 tartózkodás mellett fogadta el a Ház. A javaslatot csak a Jobbik frakciója nem támogatta.

Az Országgyűlés arról is döntött, hogy a törvény sürgős kihirdetését kéri az államfőtől.

Változtak a pótköltségvetés benyújtásának szabályai

Enyhítette a pótköltségvetés kötelezettségének szabályait hétfőn az Országgyűlés az államháztartásról szóló törvény (áht) módosításával, amellyel megszüntette a kormányhivatalok vezetőinek pénzügyi jelentési kötelezettségét is a választások előtt.

A parlament 304 igen, 60 nem szavazattal és egy tartózkodás mellett fogadta el a fideszes Rogán Antal és Ékes József, valamint a kereszténydemokrata Latorcai János által másfél hete benyújtott törvényjavaslatot, amelynek elfogadását a Költségvetési Tanács nem javasolta.

Az új szabályok szerint a kormány a költségvetési törvénymódosítást köteles az Országgyűlés elé terjeszteni, ha év közben az állami költségvetés egyenlegének várható összege a költségvetési törvényben jóváhagyottól legalább az állami költségvetés költségvetési törvényben rögzített kiadási főösszegének 2,5 százalékával eltér, ha pedig az eltérés öt százalékos, akkor pótköltségvetési törvényjavaslatot kell beterjeszteni.